Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79
Kerepeszki Róbert HAJDÚ VÁRMEGYE ÉS DEBRECEN VITÉZI SZÉKKAPITÁNYÁNAK HANGULATJELENTÉ SEI (1935-1939) Az 1930-as évek második fele Hajdú vármegyében — ugyanúgy mint az egész országban — a politikai és társadalmi élet éles jobbratolódásának időszaka volt. Ennek több aspektusát — regionális és országos viszonylatban is — részletesen tárgyalta már a szakirodalom,1 ennek ellenére érdemes újra megvizsgálni ezt az időszakot olyan források segítségével, melyek kevésbé ismertek. A jelen tanulmányban Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának minden hónapban elküldött úgynevezett „nemzetvédelmi helyzetjelentéseiből" közlünk néhány jellemző iratot, melyek bemutatják az 1930-as évek második felének, a korszak két utolsó választása (1935. április és 1939. május) közötti évek társadalmi-politikai jelenségeit, érdekes helyi (és országos) vonatkozású eseményeit és általában a politikai jobbratolódás jellegzetességeit.2 A Vitézi Rendet a kormányzó, Horthy Miklós alapította, hogy az ellenforradalmi rendszernek stabil és megbízható társadalmi bázist is teremtsen. A nagyobb városok egyúttal vitézi székközpontok lettek, amelynek vezetője, a vitézi székkapitány felügyelte a rend helyi tiszti és legénységi állományának ügyeit. Tátrai Szilárd megállapítása szerint „a rendi fegyelem megkívánta a vitéztől a vitézi telekkel és magával a vitézi címmel járó gazdasági és nemzetvédelmi kötelezettségek teljesítését, valamint politikai lojalitást a hatalommal szemben".3 A székkapitányok ezenkívül minden hónapban többé-kevésbé részletes jelentésekben számoltak be a város és a megye közéletének jelentősebb eseményeiről és általában a közhangulat alakulásáról. E hangulatjelentések — melyeket a történettudomány még nem aknázott ki kellőképpen — bemutatják, hogyan látta a vármegye társadalmának — az iratokban használt szófordulattal élve — „keresztény és nacionalista" része a korszak kül- és belpolitikai eseményeit. Kiderül belőlük, hogy mennyire kísérte figyelemmel a kor hétköznapi embere a politika alakulását, ugyanakkor a helyi közélet számtalan összefüggését és történését bemutatják. Keresztmetszetet adnak arról a kapcsolati hálóról, mely összefogta a vezető elit tagjait, a különböző társadalmi és politikai 1 A város- és megyetörténeti szakirodalomból 1. Debrecen története. IV köt. 1919-1944. Szerk. Tokody Gyula. Debrecen, Csokonai, 1986.; Tóth Gábor: Ellenzéki politikai mozgalmak a Tiszántúlon a harmincas években 1929-1939. Budapest, Akadémiai, 1982. 2 A közölt iratok lelőhelye: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (HBML), Főispán elnöki iratai (IV B. 90 l/a). 3 Tátrai Szilárd: A Vitézi Rend története a harmincas évektől a felszámolásig. Hadtörténelmi Közlemények, 2000. 1. sz. 35.
