Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
kárára nem vagyunk, miképpen az hatalmas császárunknak fogadása tartja, magyar nemzetség mellől fejünk fenn állásáig el nem állunk. Azonképpen az ok: az hajdúk is győzhetetlen császárunknak fejet hajtottanak, és köntösét tartják." Ezért felszólítja Báthoryt, ne merészelje megtámadni a hajdúkat: „Nagyságodát kérem, vitéz fiam, ezt az tanácsomat meghallgatván, tartsa nagyságod."13 7 Úgy tűnik azonban, hogy mégsem csak az egri pasa levele indította Báthoryt a tárgyalásos rendezés felé. Már az idézett levél kiállítása előtti napokból vannak adataink arra nézve, hogy a hajdúk vezetői megbeszélésre hívták Báthoryt és Homonnait Sárospatakra.13 8 Bizonyára kényszer szülte a tárgyalásos megoldást, hiszen a hajdúság már Kassa irányába nyomult előre, sőt egy részük eljutott Rimaszombatig is, majd innen fordult vissza.13 9 A hajdúkapitányok tényleges békés szándékát mutatja Nagy András válaszlevele Nyáry Pálnak (amelyből a híres mondást szokták idézni, miszerint „két tar között az egy hajasnak el köl veszni"): ez ugyanis minden neheztelés és kétség ellenére azzal végződik, hogy küldjenek hozzájuk két embert, és kezdjenek párbeszédet egymással.140 Az első megbeszélés Sárospatakon november-december fordulóján zajlott le,141 eredménytelenül. A megkezdett békés utat azonban folytatni szándékoztak. Nem követjük azonban tovább fenti részletességgel a tárgyalások menetét. Az eddigiek is igazolják ugyanis, hogy a felmerült súlyos kérdés rendezése elsősorban Báthory Gáborra hárult. így nem tűnik teljesen alaptalan feltételezésnek, hogy ismételt aktivizálódásában hosszabb távú célok elérésének szándéka húzódott meg. Nevezetesen talán az, hogy aki ezt a veszélyes helyzetet rendezni képes, az méltó arra a bizalomra is, hogy a Habsburg uralkodó kegyéből megkapja a várva várt erdélyi trónt. A határozott fellépés, a hajdúk tárgyalásra bírása, a Kassa felé való előrenyomulás megállítása bizalmat ébresztett iránta. O pedig ki is használta a helyzetét, és azonnal folyamodványt írt a császárnak, amelyben beszámolt a hajdúk elleni lépéséről, és ami még ennél is fontosabb: kérte a császárt, helyezze Rákóczi Zsigmond helyére Erdélybe. A lemondásért cserébe felajánlotta Rákóczinak Sárost és Szádvárat.14 2 Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mikor egyeztek meg egymással a hajdúk és Báthory Gábor. Feltételezem, hogy jóval hamarabb, mint ahogy erről a legkorábbi forrás 1608. február 14-éről tájékoztat. A nyugalom éppenséggel azonban nem állt helyre, amikor Sennyey Pongrác papírra vetette Rákóczi Zsigmondnak az alábbi szavakat: „Úgy vagyon az szegénység, az nemesség 137 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 153. Konv. C. (1607. XI.) fol. 83. Eger, 1607. 11. 30. Ali egri pasa Báthory Gábornak. Hogy ténylegesen Alinak hívták ekkor az egri pasát, igazolja egy levélváltás közte és a hatvani kádi között. Fekete Lajos: Gyöngyös város levéltárának török iratai. A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. Bp. 1993. 345. 138 Komáromi A: Az 1607-iki hajdulázadás i. m. 362-363. Pácin, 1607. 11. 12. Alaghy Ferenc Forgách Zsigmondnak, aki a híreket továbbította Thurzó Györgynek: uo. 365-367. Kassa, 1607. 11. 30. 139 Uo. 359. Szakolca, 1607. 11. 26. Forgách Ferenc Thurzó Györgynek; ÖStA HHStA UA AA Fasc. 153. Konv. C. (1607. XI.) fol. 69-70. Kolozsvár, 1607-. 11. 24. Rákóczi Zsigmond Forgách Zsigmondnak; EOE V 565-566. Nr. LXXXVIII. 140 Komáromi A.: Az 1607-iki hajdulázadás i. m. 360-362. Szensi, 1607. 11. 28. Nagy András [Nyáry Pálnak], 141 Uo. 363-365. Zomotkor, 1607. 11. 29. Daróczy Ferenc Forgách Zsigmondnak. 142 EOE V 556-569. Nr. LXXXIX. 1607. 12. 13.
