Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
is igen takarodik élésével, morhájával Kolozsvár felé, és oly helre, az hol megmaradást találhat. Nincsen nagyobb csodám, ha Báthory Gábor uram az hajdúság közé adta volna magát, mert úrfinak nem úgy kellene elővenni magát."14 3 A megegyezés után 1608. március 4-én lemondott rövid és terhes hivataláról a Rákóczi családból származó első erdélyi fejedelem, Zsigmond. írásomban címét hol fejedelemnek, hol vajdának tituláltam, ezzel is utalni kívánván arra, hogy maguk a kortársak sem fogadták el egységesen ténylegesen Erdély fejedelmének. A bécsi és prágai udvarok magyar politikus-környezete szinte mindig csak vajdának címezte, míg a válaszleveleket többnyire egyszerűen, magánemberként Sigismundus Rákócziként írta alá. A lemondott uralkodó távozása után Erdély újra fejedelmet választott, aminek eredménye nem lehetett kétséges. Báthory Gábor hatalomra kerülése után közvetlenül belecsöppent a diplomácia útvesztőibe, amelyek között eleinte nagyon jól kiismerte magát. Trónja elfoglalása után ünnepélyes követségeket indított mind Bécsbe és Prágába, mind pedig Isztambulba. A portai küldetésre Bethlen Gábort jelölte ki, aki azonban még hónapokat időzött Erdélyben, és csak július elején indult Isztambulba. Már augusztus közepén az a hír járta Michael Weiss barátja, Jahja Terdzsümán jóvoltából, hogy a szultáni díván elfogadta az új fejedelem személyét. A Portáról érkező jó hírek következtében szeptember 21-én ünnepélyes országgyűlés nyitotta meg kapuit, hogy méltóképpen fogadják I. Ahmed szultán követségét. A havasalföldi határoknál pedig 1000 gyalogos és ugyanannyi lovas készült a díszkíséretre, a követség viszont egyelőre késett. Szilágyi Sándor úgy vélte, hogy bizonyára a tárgyalások elhúzódása késleltette az ahdnáme kiadását, pedig Bethlen török kapcsolatai bizonyára sokat segítettek.144 Ez a magyarázat viszont az alapján, hogy szerintem — miként láthattuk — a Rákóczi Zsigmondnak fogalmazott korábbi okmányt aktualizálták 1608-ban Báthory Gábor nevére, nem tűnik meggyőzőnek. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a dokumentum kiállítása előtt komoly diplomáciai lépéseket kellett lefolytatni, hiszen az ahdnáméban felsorolják azokat az Erdély körül állomásozó török vazallus méltóságokat (külön kiemelve a hajdúk generálisát, Nagy Andrást és a hódoltsági pasákat is), akik a Portára küldött leveleikkel mintegy felelősséget vállaltak Báthory Gábor személyéért. Rákóczi leváltását azzal magyarázza az ahdnáme, hogy hűsége nem tiszta szívből származott. Az okmányt a magyar történetírás Mikó Imre 19. századi kiadásából ismeri,14 5 német fordítását pedig az eredeti alapján Walter Friedrich Adolf Bernauer készítette el még ugyanezen század közepén.146 Meg kell emlékezni róla, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Keleti Gyűjteményében szintén őriznek egy kéziratos példányt, amelynek az eredetéről viszont nem ismert semmiféle 143 MOL MKA, E190, 1. cs. Nr. 35. fol. 67-68. Gyalu, 1608. 02. 14. Sennyey Pongrác Rákóczi Zsigmondnak; EOE VI. 83-84. Nr. I. 144 Uo. 14-18. 145 ET A JJ 328-335. 146 Walter Friedrich Adolf Bernauer: Sultán Ahmad's I. Bestallungs- und Vertrags-Urkunde für Gabriel Báthori von Somlyó, Fürsten von Siebenbürgen, vom Jahre 1608 der christlichen Zeitrechnung. Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen 18. (1857) 299-330.
