Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
Habsburgoknak. A császárnak szóló jelentésből pedig az is kiderül, hogy Báthory és Rákóczi között már eddig is folytak tárgyalások a hatalom átadásáról. Az igazi lehetőséget mégsem e két személyben látták Prágában. Báthory Zsigmondot szerették volna visszavinni Erdélybe, hiszen az ő kinevezése (gondolom, az 1595. januári szerződés alapján) még mindig érvényben volt. A jelentés összeállítója így azt ajánlotta, hogy tárgyaljanak tovább a nevezett urakkal. Báthory Gábor személye ugyanakkor nem tűnt teljesen alkalmasnak, hiszen — mint fent már utaltam rá — a lengyelek egy része királlyá akarta választani. Báthory Zsigmond viszont a katolikus vallás erdélyi megerősítése szempontjából a legjobb választás lett volna. A javaslat végül azt fogalmazza meg, hogy az erdélyi vajda személyét a magyar országgyűlésen kellene eldönteni, ahol az uralkodó jelöltjét a diéta hagyná jóvá.10 6 A fenti álláspont elsősorban a magyar katolikus főurak és a püspöki kar, különösen az esztergomi érsek, Forgách Ferenc elképzeléseit tükrözte. Sennyey Pongrác erdélyi követ a Habsburg Monarchia fővárosában pontosan ítélte meg a helyzetet. Prágában annak ellenére, hogy Rákóczi hűségét akarta kifejezni, légüres térbe került: „Én úgy veszem eszembe, hogy Erdélyt úgy tartják itt, mint sajátjokat; mitül legyen, azt nem tudom. Nem hiszem uram — írta Petki Jánosnak —, hogy énnekem mostanságval innét szabadulásom és válaszom legyen."10 7 Báthory Gábor aktivizálódására a fenti prágai jelentés mellett is vannak adataink. Imreffy János Rákóczi bizalmasával, Petki Jánossal olyan ügyekről levelezett, hogy feltételezni lehet, augusztus elejétől Báthory elkezdte maga mellé vonni az erdélyi elit vezető személyiségeit. Első lépés az országgyűlésen a jus ligatum alapján elvett birtokok visszaadása, Báthory Boldizsár örökségének visszaszerzése volt. Nemcsak arra kérte Imreffy Petkit, hogy a törvényt úgy fogalmazzák meg, hogy az Báthorynak kedvező legyen, hanem arra is, hogy szerezze meg a Báthory Zsigmond idején hozott azon artikulusokat, amelyek a törököktől elszakadni nem akaró urak ellen szóltak, valamint azt is, amely a Báthory családot kivette ez alól, amikor Báthory András kardinális átadta Zsigmondnak a fejedelemséget.108 A prágai jelentés azon vélekedését azonban, hogy Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor már augusztus elején is tárgyaltak a hatalom átadásáról, egyértelműen nem tudom bebizonyítani. Némi fantáziával erre utalhatnak viszont az alábbi sorok, amelyeket Rákóczi fejedelem Forgách Zsigmondhoz intézett: „csak szinte az égi madarakként, a helyünkre kívánkozánk az nyugalomban."10 9 Témánk szempontjából e ponton szintén meghatározó kérdésnek tűnik, hogy mikor jelentette be Homonnai lemondását Ali budai pasának, illetve tény-106 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 153. Konv. C. (1607. XI.) fol. 59-61. Prága, 1607. 08. 02. Jelentés a császárnak; Báthoryra vonatkozóan hasonló véleményt közöl Rómával a Vatikán prágai nunciusa is: Veress, A.: Documente privitoare i. m. 18-20. Nr. 16. Prága, 1607. május vége. 107 Torma K.: Okmányok i. m. 128-129. Prága, 1607. 09. 10. Sennyey Fbngrác Petki Jánosnak. 108 Uo. 130-131. Diószeg, 1607. 09. 15. Imreffy János Petki Jánosnak; ugyanerről korábbról: Uo. 127-128. 109 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 152. Konv. C. (1607. VI-VIII.) fol. 64. Gyulafehérvár, 1607. 08. 04. Rákóczi Zsigmond Forgách Zsigmondnak; EOE V 534-536. Nr. LXXII.
