Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
gyaltak. Ennek ellenére két hét múlva (augusztus 3. vagyis 13.) mégis részt vehetett a szultán audienciáján. A szerződéslevélre azonban ismét közel egy hónapot kellett várakoznia. Glover szerint Bethlen igen elégedetlen volt, mert nem sikerült az általa hozott kérelem alapján elérni a megállapodást, csak a régi kapitulációt fogadták el.104 Amennyiben a fenti információk hitelességét elfogadjuk, megállapítható: a Porta 1607 augusztusa körül ténylegesen elfogadhatónak vélte Rákóczi Zsigmond végleges megerősítését, később azonban lemondott erről. A miértre az alábbiakban keresem a választ, annyit azonban már most is leszögezhetünk: az oszmánok által követelt két várat Rákóczi nem adta át, a törökök által kívánt, oly fontos gesztus tehát nem teljesült. Mielőtt azonban lezárnánk az erdélyiek 1607. évi konstantinápolyi tárgyalásainak kérdését, meg kell jegyezni, hogy a szultáni díván parancsainak másolatai olyan aktív követjárást mutatnak, amelyet más forrásokból nem sejthetnénk. A portai szokás szerint utasítást adtak ugyanis a kádiknak, hogy fizetés ellenében lássák el a diplomáciai úton járókat, és így 1607. december 9-én, 1608. január 17-én és 24-én, majd március l-jén vezettek be a regisztratúrába olyan okmányokat, amelyek erdélyiek, követek és hírvivők hazatértéről árulkodnak.10 5 Augusztus legelején Prágában szintén áttekintették az erdélyi ügyeket. Sennyey Pongrác követsége, és az a kérelem, hogy Rákóczit elismerje a magyar uralkodó vajdának, alapos helyzetértékelést igényelt. Mátyás főherceg ekkor már egyértelműen a locumtenensként említett Rákóczi elismerését hangoztatta. A legfontosabb érvek annak érdekében, hogy helyén maradhasson, a következők voltak: jelenleg is az ő kezében van az ország, és az erdélyiek megválasztották vezetőjüknek. Mind ő, mind környezete hű az uralkodó iránt. Méltóságában való megerősítését őfelségétől várja, ragaszkodik a Magyar Koronához való tartozáshoz. Birtokai megtartása és a gyermekei jövője is a Habsburg-dinasztiához köti. Mivel idős ember, nem lehet számítani arra, hogy bármit tegyen a Habsburgok érdekei ellen, ugyanakkor fiai fiatalok ahhoz, hogy veszélyt jelentsenek, vagy pedig örökségképpen kívánják a hatalmat. Erdélyen kívül nincs nagy támogatottsága, és nem is számít a legnagyobb családok leszármazottjának. A törökökkel való kapcsolata nem túl szoros. Mindezek alapján Mátyás főherceg Rákóczi Zsigmond megerősítését tartotta a legmegfelelőbbnek. Ezek a gondolatok bizonyára a Bécshez közeli magyar főurak, valószínűleg Illésházy István és Thurzó György véleményét tükrözik vissza. A másik jelölt Báthory Gábor volt. A Haditanács arról tudósított, hogy Báthory áttért a katolikus vallásra, és megígérte új hite restaurációját, ha megkapja a hatalmat Erdély felett. Mint fentebb láttuk, ebben az esztendőben eddig már kétszer felmerült neve a prágai udvarban, a magyar püspöki kar tehát folyamatosan felszínen tartotta a kérdést. A katolikus Vallás támogatása mellett olyan kecsegtető ígéreteket is tett, hogy a hatalom neki való átruházása ellenszolgáltatásaként átadná Bihar, Kraszna, Belső-Szolnok, Máramaros vármegyéket, Nagyvárad, Huszt, Kővár várakat és az óhajtott bányavárost, Nagybányát a 104 Angyal D.: Pótlékok i. m. 418. 105 BOA Mühimme Defteri 76. 5/17, 15/36, 26/62, 99/253.
