Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Albert B. Gábor: A magyarországi tankönyvrevíziós mozgalom a két világháború között I/63
irányuló vizsgálódásokról szóló jelentést tárgyalta meg Marceli Handelsman varsói történészprofesszor beszámolója alapján. A Bizottság elhatározta, hogy az egyes országokban működő nemzeti bizottságoktól kiegészítő jelentést kér, s utóbbiaknak tájékoztatást kell küldeniük azokról a változtatásokról, amelyek befolyásolhatják az országukban folyó történelemtanítást.3 6 A tankönyvrevíziós mozgalom fontos állomása volt 1934-ben a bázeli II. Nemzetközi Történelemoktatás-ügyi Értekezlet,3 7 melynek fő kérdése az volt: mi legyen a középiskolai történetoktatás fő célja: a tudományos szempontok vagy a jó honpolgárok nevelése? A válaszok alapján úgy tűnik, megoszlottak a vélemények. Az olasz Gioacchino Volpe a nemzeti nevelést tartotta fontosnak. A lengyelek a nemzeti-keresztény elveket, valamint a nyugati kultúrában gyökerező intellektuális elvek fontosságát hirdették, míg a francia Jules Isaac — a tagok számára irányuló terjedelemelemzést végezve (statisztikai adatokra támaszkodva, a tankönyvi lapok számát vizsgálva) — a világtörténelem mennyiségét tartotta nélkülözhetetlennek. Egyébként, míg Franciaországban a történelemoktatásban a tudományos szempontok domináltak, Németországban már a fajelmélet alapján definiált ,jó honpolgár" nevelése került előtérbe, a többi országban pedig az ismeretközlő és a nevelést szolgáló történelemoktatás együttese volt meghatározó. A lengyel történészprofesszor, Jan Dabrowski38 hozzászólása pedig arra irányult, hogy a kis népek inkább elszenvedik, mint alkotják a világtörténelmet. Külföldi tankönyvek bírálata Magyarországon A tankönyvrevíziós mozgalom hazai vonatkozásai között említést érdemelnek a tankönyvbírálati munkák is. Tucatnyi szakcikk, tanulmány, jelentés látott napvilágot az 1920-30-as években a tankönyvüggyel, a történelemoktatással és a külföldi tankönyvek magyarságképével kapcsolatban. 1928-ban a Magyar Paedagogia hasábjain Tas József nagyobb lélegzetű elemzést közölt londoni kutatásai alapján.3 9 A szerző angol, amerikai és norvég tankönyvekben kereste a Magyarországról írt téves vagy torz megállapításokat. Tas megvizsgálta E. L. Bryson Europe: Its Lands and Peoples c. földrajzkönyvét, mely úgy vélte, hogy az Osztrák-Magyar Birodalmat szabályszerűen, a nemzetiségi elvet szem előtt tartva osztották fel. Magyarországot pedig nem jogtalanság érte, hanem szabad országgá vált. Tas megvizsgált egy nagyszerű kiállítású, színes térképekkel és fényképekkel illusztrált, 8. osztályos amerikai tankönyvet is — szerzője Joseph Rüssel 36 Septiéme assemblée du Comité International des Sciences Historiques. Varsovie, du 20 au 25 aoűt 1933. MTAKK, Ms 4520/139. (Domanovszky Sándor a Com. Int. Hist, működése. Varsói kongr.) 37 Baráth levele Domanovszkyhoz (1934. június 14.). MTAKK, Ms 4523/119.; Anonim beszámoló (valószínűleg Domanovszky készítette Baráth levele alapján) a II. Nemzetközi Történelemoktatási Értekezletről (d. n.). MTAKK, Ms 4519/87. 38 A lengyel történészprofesszorral való személyes munkakapcsolatához 1. Jan Dabrowski levelei Domanovszkyhoz. MTAKK, 4523/428-448. 39 Tas József: Mit tanítanak Magyarországról a külföld iskoláiban? Magyar Paedagogia, 1928. 1-2. sz. 143-154.
