Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Albert B. Gábor: A magyarországi tankönyvrevíziós mozgalom a két világháború között I/63
Coopération Intellectuelle) és a vele kapcsolatos nemzeti bizottságok végezzék, hanem a CISH Történelemtanítási Bizottsága a CISH-hoz tartozó nemzeti bizottságok segítségével. Döntés született továbbá arról, hogy a következő konferenciát 1933-ban Varsóban rendezik meg, ahol továbbra is foglalkoznak a tankönyvkérdéssel. Néhány nappal korábban ugyancsak Hágában került megrendezésre a Történelemtanítási Konferencia, amely azt vizsgálta, vajon a nemzeti vagy a nemzetközi történelemtanítás élvezzen-e elsőbbséget az oktatásban. Ezzel kapcsolatban Domanovszky a belga Frans van Kalken31 brüsszeli professzor felszólalását tekintette említésre méltónak, aki a belga történelemtanárok egyhangú véleményét tartalmazó emlékiratot mutatta be. Ok a történelemtanítást nem a nemzeti-nemzetközi ellentét keresztmetszeteként képzelték el, hanem — a flamandkérdést hozva példaként — a nemzeti, illetve regionális kérdések, problémák előtérbe helyezését tekintették a tanítás fő céljának. Domanovszky lehetőséget látott arra, hogy a magyar küldöttség a hazai történelemtanítás igazolására használja fel a belga memorandumot.3 2 Klebelsberghez írott beszámolójában ezért azt javasolta, hogy a CICI Magyar Nemzeti Bizottsága keretében alakuljon egy olyan szervezet, amely együtt dolgozik a Magyar Paedagógiai Társasággal és a Magyar Történelmi Társulattal is. Domanovszky javasolta, hogy e bizottságba kiváló középiskolai történelemtanárokat és történettudósokat egyaránt hívjanak meg. A tanárok a külföldi tankönyvek magyar vonatkozású részeit vizsgálnák, míg a tudósok higgadtan, tudományos érvekkel cáfolnák és utasítanák vissza a magyar tankönyveket ért külföldi támadásokat.3 3 Az 1932. őszi jelentésében Domanovszky kijelentette, hogy a magyar tankönyvekkel nincs probléma, ugyanakkor határozottan meg kell követelni, hogy „ellenségeink" — és „barátaink" — tankönyveiben a szükséges helyesbítéseket és javításokat vigyék keresztül a Casares-formulában megfogalmazott eljárás keretében. Domanovszky fontosnak tartotta a tankönyvrevíziós mozgalom propagálását a tanárok körében. Azt is felvetette, hogy a Tankönyvügyi Bizottságnak tankönyvgyűjteményt kellene felállítania.3 4 A CISH soron következő, 1933. augusztus 21-28. között megrendezett értekezletének Varsó adott otthont. Hóman Bálint miniszterhez 1933. január 4-én írt levelében Domanovszky az előkészületekkel kapcsolatos szervezési feladatokon túl rámutatott a nemzetközi politikai élet egyre növekvő feszültségeire is. A birodalmi németeknek a kongresszus helyszínével kapcsolatban voltak fenntartásai, míg a franciák a politikai presztízsszempontokat szem előtt tartva sok történész kiutazását propagálták. A környező szláv államok örömmel vették tudomásul, hogy szláv országban rendezik meg a kongresszust.3 5 A Történelemtanítási Bizottság — a budapesti döntés értelmében — az egyetemi oktatásra 31 A Belga Történelmi Társulat elnöke a belga-magyar kapcsolatok elmélyítése érdekében néhány évvel később Budapestre utazott. Baráth ekkor javasolta Domanovszkynak a személyes kapcsolat felvételét. Baráth levele Domanovszkyhoz (1937. szeptember 4.). MTAKK, Ms 4523/169. 32 Domanovszky jelentése (1932. ősz). MTAKK, Ms 4519/79. 33 Uo. 34 Uo. 35 Domanovszky levele Hóman Bálinthoz (1933. január 4.). MTAKK, Ms 4520/116.
