Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: Kossuth Ferenc szövegkiadási gyakorlatához. Kossuth Lajos Iratai VIII. kötetének példáján III/773
ta a 66-i eseményekhez vezető diplomáciai tárgyalásokat, önállóság nélkül, az olasz dolgokat Chiala munkája alapján. A következő kötetekben évek szerint atyja leveleit adta ki, nagyon szigorú válogatással, sem Ferenc Józsefre és az uralkodóházra, sem a függetlenségi pártra kellemetlen adatot nem engedett át. Ha ugyan ő szerkesztette e köteteket, nem valamely ismeretlen ember, amit csak az Athenaeum irattárából lehetne megállapítani. Emellett a kiadásban sok a hiba és elnézés, ami Helfy idejében nem történt volna meg; rosszul datált levelek, egészen más évek alá helyezve, mint kellene, ismételten kiadott levelek, ellenőrizhetetlen kihagyások. Névmutató egyik kötethez sincs."2 A KLI kiadásával kapcsolatos Kossuth-gyűjteményben található iratanyag (levelezés, szerződések)3 záróéve 1894, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. levéltári anyagából4 pedig hiányoznak a vonatkozó szerződések, így továbbra sem tudunk választ adni a Szekfű Gyula által feltett kérdésre, hogy egyáltalán Kossuth Ferenc szerkesztette-e az Iratok utolsó nyolc kötetét. E körülmények között feltételesen továbbra is őt tekintjük az Iratok neve alatt megjelent kötetei szerkesztőjének. Szekfű nem hoz konkrét példákat sem a kárhoztatott szerkesztési szempontok, sem a kiadási eljárás illusztrálására. Nem érdektelen tehát közelebbről megvizsgálni Kossuth Ferenc szövegkiadói gyakorlatát. A vizsgálatra Kossuth Lajos iratainak VIII. kötetét5 választottam ki, amely Kossuth 80 1867 és 1874 között írott levelét tartalmazza — már itt meg kell jegyezni, hogy Kossuth Ferenc az Előszóban pontatlanul („1867-től 1875-ig") jelölte meg az általa kiadott levelek körét —, e levelek közül 49 az 1869 és 1874 közötti évekre van keltezve. Kiindulva abból, hogy, mint látni fogjuk, Kossuth Ferenc „az egykorú hírlapokban már megjelent" leveleket tett közzé, felkutattam a levelek sajtóbeli első közlését — ez öt kivételével, azaz 44 levél esetében sikerült —, majd a sajtóközlés, esetenként a kézirat szövegét összevetettem a KLI-ban megjelent szöveggel. A korabeli sajtótermékek közül elsőként a Magyar TJjság 1869-1875-ös évfolyamait néztem át. Ha a keresett levelet nem sikerült megtalálnom, illetve ha annak szövegéből vagy a szerkesztő jegyzetéből arra lehetett következtetni, hogy a levél elsőként más újságban jelent meg, akkor a kutatásba bevontam egyéb fővárosi lapokat (.Egyetértés, Ellenőr, A Hon, Szombati Lapok), vidéki sajtótermékeket (Abauj-Kassai Közlöny, Debreczen), illetve folyóiratot (Természet) is; ha a levelet a KLI által közölt keltezésnek megfelelő évfolyamban nem találtam meg, átnéztem a megelőző és következő évfolyamot is. Néhány esetben szúrópróbaszerűen összehasonlítottam egymással egy levél több különböző sajtótermékbeli megjelenését, hogy kiderítsem, az egykorú közlések között voltak-e különbségek. Úgy tűnik, hogy (a nyilvánvaló sajtóhibáktól eltekintve) tartalmi eltérések nem, csak helyesírási eltérések voltak e közlések között. A korabeli másodközlések, amint erre gyakran lapszerkesztői 2 Szekfű Gyula\ Az öreg Kossuth 1867-1894. In: Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. II. Bp., 1952. 341^133. 407. 3 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL). Az 1526 utáni gyűjtemény. Kossuth-gyűjtemény. R 116 8. tétel. 4 MOL. Z 1508 (Okmánytár). 5 Kossuth Lajos iratai. VIII. köt. [1867-1874], Sajtó alá rend. Kossuth Ferencz. Bp., 1900.
