Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth-Barbalics Veronika: Kossuth Ferenc szövegkiadási gyakorlatához. Kossuth Lajos Iratai VIII. kötetének példáján III/773
megjegyzés is utalt, általában a sajtóbeli első közlésre, ha azonban annak helye vidéki újság volt, akkor a legtöbbször a fővárosi (általában Magyar Újság-beli) első közlésre támaszkodtak. Végül összevetettem a sajtóban megjelent és a Kossuth Ferenc által közölt szöveggel azon levelek kéziratát, amelyek megtalálhatóak Kossuth Lajos Irányi Dánielnek, Helfy Ignácnak, illetve Simonyi Ernőnek 1869-1874 között írt levelei között.6 Valamennyi esetben Kossuth sajátkezű kéziratáról és egy kivételtől — Kossuth egy autográf másolatától — eltekintve eredeti tisztázatról van szó. (A levelek felsorolását lásd a FUGGELEK-ben) A kiadás keletkezése, a válogatás szempontjai Kossuth Lajos 1879-ben készített tervezetében az ekkor még összesen kilenc kötetesre tervezett életműsorozatban a VII. és VIII. kötet tartalmazta volna (politikai és természettudományos értekezései mellett) 1867 óta írt leveleit, pontosabban ezek közül azokat, amelyek nem a keleti kérdéssel foglalkoztak és Magyarországra voltak címezve.7 Kossuth azonban, rossz anyagi helyzetére hivatkozva, 1893 végén felvetette a levelek mielőbbi kiadását Helfy Ignácnak, miközben az még a KLI IV kötetének összeállításán dolgozott. Kossuth megbízta Helfyt, hogy tárgyaljon az Athenaeum kiadóval egy „Kossuth Lajosnak 1867 óta szórványosan megjelent levelei és még néhány nyilvánosságra nem hozott dolgozata" című kötet megjelentetéséről. Kossuth úgy tervezte, hogy levelei közül csak a „kiadásra tárgyuk 's tartalmuk szerint méltókat" adja közre.8 Miután értesült a kiadó pozitív válaszáról, 1893-1894 fordulóján utasította titkárát, Aulich Nándort, hogy szedje össze a Turinban meglévő publikált leveleket.9 A Helfyhez írt fennmaradt levelekből nem derül ki, hogy mennyire haladt előre Aulich az anyag összegyűjtésében1 0 , így nem tudjuk, hogy Kossuth Ferenc támaszkodott-e erre az anyaggyűjtésre a VIII. kötet összeállításakor vagy sem. Kossuth Ferenc célja, miként a VIII. kötet Előszavában írta, a levelek közreadásával a történelmi kutatás elősegítése, politikai hatás gyakorlása, valamint erkölcsi példaadás volt: „Ezen iratok az egykorú hírlapokban már megjelentek, de egy összeillesztett egészben eddig még nem láttak napvilágot. Összegyűjtöttem őket, mert igy összeállítva a magyar hazafiság és a nemzeti függetlenség iránti törekvés valóságos bibliáját képezik. Midőn Kossuth Lajos iratainak rendezéséről van szó, nem maradhattak ki ezek a nagy értékű iratok, melyek kimerítően tárgyalnak oly kérdéseket, mik még ma is aktuálisak. E kérdések 6 MOL. Az 1526 utáni gyűjtemény. Irányi Dániel iratai (R 75) 1. tétel ; MOL. Az 1526 utáni gyűjtemény. Helfy Ignác iratai (R 65); MOL. Az 1526 utáni gyűjtemény. Simonyi Ernő iratai (R 169) 3. tétel (Szaporulat). 7 Szabó László-. Athenaeum. Ötven év egy irodalmi és nyomdai társulat életéből. Bp, 1918. 56-58. 8 Kossuth Lajos levele Helfy Ignácnak. Turin, 1893. dec. 26. MOL R 65 3. t. 9 Kossuth Lajos levele Helfy Ignácnak. Turin, 1893. dec. 6.[?1; Turin, 1893. dec. 24.; Turin, 1893. dec. 26.; Turin, 1894. jan. 20. MOL R 65 3. t. 10 Aulichot egyébként Kossuth nem tartott alkalmasnak rendszerező munkára, a levelek sajtó alá rendezésekor Helfy segítségét kívánta igénybe venni. Kossuth Lajos levele Helfy Ignácnak. Turin , 1893. dec. 26. MOL R 65 3. t.
