Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
je informátorai közül.90 1866 nyarára már azonban biztosan megszakadt a kapcsolat Worafka és Kovács között.9 1 A legismertebb személyiség a már említett Asbóth Lajos volt honvéd ezredes, aki már 1862-ben kapcsolatba került Pálffy helytartóval. Korábban kapott 660 Ft kártérítést elkobzott „Emlékiratok" című munkájáért. Ezt levélben köszönte meg Pálffynak, s Pálffy szavai szerint „magát rendelkezésem alá bocsájtani kész". Pálffy szerint Asbóth már ekkor forradalmi nézeteit őszintén megbánta, „politikailag megtért", „dynasticus érzelmű", s felveti Forgách kancellárnak, hogy esetleg lehetne őt alkalmazni valamely kincstári uradalomnál vagy a megyei közigazgatásban mérnöki vagy építészeti szakágban. Ezt Forgách is jóváhagyta.9 2 Steier Lajos tárta fel teljes pontossággal szerepét 1864-ben a Beniczky-Nedeczky-féle szervezkedés felfedezésében.9 3 A szervezkedés leleplezésével párhuzamosan persze megindultak a találgatások a lehetséges informátorokról. A pest-budai lakosság között többen is gyanúba kerültek: Almásy Pál, Thaisz Elek, Almásy szolgája.9 4 A magyar emigráció azonban 1866 májusában már biztosan tudta, hogy Asbóth volt az áruló.9 5 A közvélemény is gyanakodott, de inkább arra, hogy letartóztatása után vallott terhelőleg társaira, valódi szerepét nem is gyanították.9 6 Ugyanezzel a szervezkedéssel kapcsolatban nevez meg Steier Lajos egy másik informátort: Viola Károlyt.9 7 Violát egy „Anton Pajer" (feltehetően fedőnév) konfidens feljelentése nyomán letartóztatták Pesten 1861 őszén, kompromittáló 90 Worafka jelentése Mecséryhez, Pest, 1861. júl. 25. HHStA, IB, BM 59/1861. 91 Worafka jelentése Mecséryhez, 1866. aug. 31. HHStA, IB, BM 7130/1861. 92 Pálffy jelentése Forgáchhoz, Buda, 1862. jan. 28. MOL D 185 1862:87. 93 Asbóth szerepéről lásd: Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és a tót mozgalmakról. S. a. r. Steier Lajos. Budapest, 1924. 705-744.; Nyárády Gábor. Júdáspénzért a bajtársakat... Adatok az Almássy-Nedeczky-szervezkedés történetéhez (1864). Hadtörténelmi Közlemények, 110. évf. (1997) 2. sz. 229-285. 94 Worafka jelentése Mecséryhez, Pest, 1864. márc. 18. (német nyelvű) HHStA, IB, BM 2041/1864. és Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos, 716. Thaiszt az emigráció és maga Kossuth is árulónak és rendőrügynöknek tartotta. Vö. Kossuth Lajos iratai. 7. köt. S.a.r. Kossuth Ferenc. Budapest, 1900. 102. Thaisz esetleges rendőrügynöki voltáról azonban mindez ideig nem kerültek elő adatok. Arra azonban van adatunk, hogy Thaisz bizalmas közlést tett Bizenti Frigyes városkapitánynak 1864-ben a Magyar Gazdasszonyok által rendezett jótékonysági bazár kapcsán. Krászonyi József, Pest város polgármestere jelentése Pálffy Mórhoz, Pest, 1864. márc. 8. MOL D 191 1648.IVe.1864. V ö.: Farkas Katalin: Magyar függetlenségi törekvések 1859-1867: a Csáky-Komáromy-féle szervezkedés. ELTE, Ph.D. dolgozat, 2006. f. 181. 95 Ludvigh János levele Kossuthhoz, 1866. máj. 20. Ismerteti: Farkas Katalin-. A rendőrség és a magyar függetlenségi szervezkedések (1859-1866). Aetas, 21. évf. (2006) 4. sz. 63.; Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos, 706-707, 726. 06 Lónyay Menyhért például a következőket írja naplójában 1864. november 27-én: „...azt is beszélték, hogy Beniczky és Asbóth vallottak volna oly dolgokat, melyek Almásyt nagyba[n] compromittálták..." Jegyzetek. 1864. Töredékek. MTA Könyvtár Kézirattár Ms 5306/4. f. 5.; a Honvédek könyve pedig 1867-ben így ír: Asbóth ellen „...egy idő óta mélyen sértő gyanúsítást szórnak többen azok közöl is, kik azelőtt legjobb barátai voltak." Honvédek könyve. Új folyam. Kiadja Vahot Imre. 2. füzet. Pest, 1867. 107. Asbóth szerepéről lásd például: Sebess Dénes: Két Magyarország 140-143. 97 1860 őszén Viola Károly Gál Sándorral együtt szervezkedett, Viola Románián keresztül kívánt Erdélybe juttatni felhívásokat, de a román rendőrség — Buda Sándor információinak köszönhetően — elfogta. Lukács Lajos: A magyar garibaldisták útja Mai-salától a Porta Piáig 1860-1870. Budapest, 1971. 134.; Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos, 708.; lásd még: Nyárády Gábor: Júdáspénzért a bajtársakat 255-256.
