Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Albert B. Gábor: A magyarországi tankönyvrevíziós mozgalom a két világháború között I/63
Magyar Paedagogiai Társaság képviselői útján rendszeresen részt vett a Nevelésügyi Társaságok Világszövetsége nemzetközi konferenciáin. 1932. augusztus 3-án Olay Ferenc miniszteri osztálytanácsos, egyetemi magántanár vette át Gyulai munkakörét mint a Tankönyvügyi Bizottság ügyvezető alelnöke.17 Megbízatását bizonyára annak köszönhette, hogy az 1920-as évek végén és az 1930-as évek elején már számos témába vágó írása látott napvilágot, ugyanakkor a két világháború közötti időszak ismert propagandistájaként, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácstagjaként, valamint a Magyar Nemzeti Szövetség választmányi tagjaként is számon tartották őt. A kinevezéséről szóló 2437/1932. ein. sz. kultuszminiszteri rendelet különös kötelességévé tette „a külföldi és hazai tankönyveknek nemzeti szempontból való felülvizsgálatát".18 Az újabb, 17.949/ 1932-1V sz. rendelet értelmében Olaynak minden hazai tankönyvet meg kellett vizsgálnia abból a szempontból, hogy az nem tartalmaz-e „más nemzeteket sértő, a valóságnak meg nem felelő részleteket és kellőképp szolgálja-e a nemzetek kölcsönös megértésének eszméjét".1 9 A Nevelésügyi Társaságok Világszövetsége által megrendezett kongresszusokon való aktív képviselet mellett a Magyar Paedagógiai Társaság rendszeresen beszámolt munkájáról a kultuszminiszternek. 1932. szeptember 14-én kelt 21.038/1932-IV sz. rendeletével a kultuszminiszter elfogadta a Külföldi Tankönyvügyi Bizottság addigi működéséről szóló beszámolót,2 0 októberben azonban elvette hatáskörét, és a külföldi tankönyvek vizsgálatát a CICI Magyar Nemzeti Bizottsága kebelében létrehozandó Külföldi Tankönyvügyi Albizottságnak adta át.2 1 Az Albizottság Domanovszky kezdeményezésére jött létre, elnöke Fináczy Ernő, előadója pedig Olay Ferenc lett.2 2 Nemzetközi történésztalálkozók A két világháború közötti tankönyvrevíziós mozgalomban igen jelentős szerepet játszottak a CISH által rendezett nemzetközi történészkongresszusok is. Ezek az oktatás kérdéskörén belül az 1920-as évek végéig főként a tantervek reformjával foglalkoztak, majd 1928-tól behatóan tárgyalták a tankönyvrevízió kérdéseit is. Az 1928-ban Oslóban megrendezett VI. Nemzetközi Történész Kongresszuson Magyarországot Domanovszky mellett Lukinich Imre, Eckhardt Ferenc és Hankiss János képviselte. Domanovszky 1928. október 4-én levélben23 tájékoz-17 VKM-rendeletek a tankönyvrevízió ügyében 1932. december 6-ig. Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár (MTAKK), Ms 4519/75. 18 Uo. 19 Uo. (A hagyatékban található szövegpéldány elírásait és gépelési hibáit kijavítottam - A. B. G.) 20 A Külföldi Tankönyvügyi Bizottságának tevékenységéről korábban Gyulai Ágost számolt be a Társaság rendes ülésein. A Magyar Paedagogia 1929-1932 közötti számaiban közzétett titkári jelentésekből megtudjuk, hogy a Külföldi Tankönyvügyi Bizottság kapcsolatba lépett a Nemzetek Szövetségével, a Magyar Külügyi Társasággal, a Külügyminisztérium Sajtóosztályával, valamint a külföldi Collegium Hungaricumok vezetőivel. Megkezdte továbbá 150-nél több tankönyv átvizsgálását, végül hozzálátott a külföldi lexikon-irodalom feldolgozásához is. 21 Ld. 17. jegyz. 22 Erről 1. a vonatkozó VKM-rendeleteket, valamint Nagy Iván: i. m. 23 Domanovszky levele Klebelsberghez (1928. október 4.). MTAKK, Ms 4519/56.
