Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727
Csörgeö Antal Csongrád megyei főispáni helytartó kérte Pálffy helytartót, hogy mentesítse a nagyváradi postaigazgatót a küldemény elveszítése miatt esetlegesen meginduló vizsgálat alól. Pálffy intézkedett is, hogy a makói postahivatalt ne vonják felelősségre, megköszönte az éberséget, de ugyanakkor helyre is igazította a helyi vezetőket: „...jövőre nézve ily gyanús tartalmú csomagoknak vagy leveleknek minden ellenőrzés nélküli fölbontása ebből eredhető kellemetlen fölszólalások elkerülése végett mellőzendő, ahelyett azonban azon eddig is -kivált külföldi postai gyanús szállítmányoknál gyakorolt eljárás lesz követendő, hogy ilyes küldemények fölbontása s elolvasása az illető félnek a törvényes bizonyság jelenlétében tétessék kötelességébe, amidőn is a tiltottnak mutatkozó iratok rendes politicai úton lefoglalandók."5 5 1863 decemberében aztán Hont megyei tisztviselők kutatták át az ipolysági postahivatalban a „postanyalábokat és magánleveleket" Pálffy Mór gróf helytartó utasítására hivatkozva, hogy akadályozzák meg a december 17-18-i forradalmi proklamációk terjesztését. Pálffy maga a rendelet „túlbuzgó s így némileg menthető" teljesítéséről beszélt, amikor figyelmeztette az alispánt, hogy a postai küldemények átvizsgálása csakis törvényszéki határozat alapján eszközölhető.5 6 Adott esetben azonban ő is kész volt a hivatalos előírások semmibevételére, s ha felmerült a gyanú, hogy egy postai alkalmazott nem elég megbízható, hogy levélmegfigyelésre meg lehessen kérni, azonnal az elmozdítására gondolt.5 7 A titkos postai levélbontogató szolgálat személyi állományáról és szervezetükről sajnos nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre. A pesti levélbontogató minden bizonnyal Pöschl postai alkalmazott lehetett, mivel a fennmaradt feljegyzések szerint 1866. január és 1867. március között havi 30 Ft-ot fizettek neki a titkos pénzalapból Cobelli udvari tanácsoson keresztül, a rendelkezésre álló tiszti címtárak alapján azonban nem tudjuk őt azonosítani.5 8 A rendőri titkos pénzalap Az informátori hálózat összköltségeiről a kimutatások 1861. november elejétől egészen 1867 elejéig szerencsés módon fennmaradtak.5 9 Ugyanis, ahogy 55 Csörgeö Antal Csongrád megyei főispáni helytartó jelentése Pálffyhoz, keltezés nélkül (a hátoldalra rávezetve: érkezett 1862. jan. 19-én), Pálffy levélfogalmazványa Csörgeöhöz (saját kezéhez), Buda, 1862. MOL D 191 1454.IVc.1862. 56 Károlyi László alkancellár leirata Pálffy Mórhoz, Bécs, 1864. márc. 31., Pálffy válaszlevél-fogalmazványa, Buda, 1864. ápr. 13, Pálffy levélfogalmazványa Hont megye alispánjához, Buda, 1864. ápr. 13. MOL D 191 2609.IVa.1864. 57 Földváry János Heves megyei főispáni helytartó jelenti például 1864 márciusában, hogy Szederkényi Nándor, a Mátra című lap szerkesztője Pestről levelet kapott egy bizonyos Kormos Béla ügyvédtől, melyben az tudósított arról, hogy Almásy Pált, Beniczky Lajost letartóztatták. Kéri, hogy Kormos postáját figyeltessék Pesten, mivel ő a helybeli ifjú postai kezelőben nem merne teljesen megbízni. Pálffy azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket, s kéri egyúttal, indokolja meg bizalmatlansága okát, hogy intézkedhessen a postai alkalmazott eltávolításáról vagy áthelyezéséről. Földváry azonban kitérő választ ad, miszerint nincsenek „világos tények", az ifjúnak, de leginkább édesanyjának vannak olyan összeköttetései és ismeretségei amelyek miatt „teljesen megbízhatónak" nem tekintheti őket. Földváry János jelentése Pálffyhoz, Eger, 1864. márc. 18. és Pálffy levél-fogalmazványa Földváryhoz, Buda, 1864. márc. 20. MOL D 191 2271.IVa.1864. 58 „Entlassene Konfidenten". HHStA, IB, Annexe, Kt. 21. 59 A kimutatásokat lásd: MOL D 191 565.IV1862, 103.IV1863, 1301.IV1864, 35.IV1865, 102JV1866.
