Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Albert B. Gábor: A magyarországi tankönyvrevíziós mozgalom a két világháború között I/63
A Magyar Külügyi Társaság csupán érintőlegesen kapcsolódott be a nemzetközi tankönyvrevíziós mozgalomba, amikor a Carnegie Alapítvány felkérésére 1925-ben összefoglaló jelentést készített a témáról. A jelentés szerzője Horváth Jenő diplomáciatörténész, a Magyar Egyetemközi Iroda igazgatója volt, aki a két világháború között igen aktív szerepet játszott a tudományos közéletben: 1920-1933 között a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető igazgatójaként, majd alelnökeként, 1920 és 1944 között a Külügyi Szemle alapító szerkesztőjeként tevékenykedett, és egyik legtermékenyebb szerzője volt a magyar revíziós külpropagandának. Jelentésének elején Horváth leszögezte, hogy a magyar oktatás szempontjából megalázónak tekinti a megbízást, és részletesen ecsetelte a tanárok körében tapasztalt ellenséges közhangulatot. A beszámoló egyébként is igen polemikus hangot ütött meg — ezt számos ország kifogásolta is —, ezért a szöveget hosszú ideig nem is publikálták; példányai később is csupán Amerikában kerültek forgalomba.13 1925 tavaszán Kornis Gyula váltotta Fináczy Ernőt a Magyar Paedagogiai Társaság elnöki posztján. Programadó tanulmányában, mely az április 30-án elmondott elnöki megnyitóját tartalmazta, Kornis kiemelkedően fontosnak nevezte, hogy a Társaság döntse el, miképpen reagál a pedagógiai pacifizmus terjedésére.1 4 Úgy vélte, a Magyar Paedagogiai Társaságnak a pedagógiai pacifizmust elvi szinten támogatnia kell, ugyanakkor előadásában rámutatott arra az ellentmondásra, hogy amíg a pedagógiai pacifizmus a világbéke gondolatát tűzi zászlajára, addig az elszakított országrészek magyarságát a legféktelenebb gyűlölettel sanyargatják a világháborúban győztes szomszédos országok. „Hazai iskoláinkban nem nevelünk gyűlöletre - hangoztatta Kornis -, elég, ha fiaink elé akasztjuk a régi Magyarország összeszabdalt térképét, a magyarság arcának ezt a Veronika-kendőjét. Tudják meg, mik voltunk, s mik vagyunk."1 5 Ugyancsak Kornis javaslatára kezdte meg működését 1929-ben a Magyar Paedagogiai Társaság Külföldi Tankönyvügyi Bizottsága. Ügyvezetője Gyulai Ágost irodalomtörténész, pedagógiai szakíró lett, aki 1904-1946 között a Magyar Paedagogiai Társaság titkára volt, s közben 1930-tól 1933-as nyugdíjazásáig a VKM-ben is szolgálatot teljesített. A Bizottság a külföldi tankönyvek Magyarországra vonatkozó adatainak vizsgálatát tekintette fő feladatának.1 6 A közi tankönyvrevízióval kapcsolatos eseményekről. így pl. az 1934. évi bázeli értekezletről is, amelyen éppen Domanovszkyt helyettesítette. Baráth levelei Domanovszkyhoz (MTAKK, Ms 4523/99-145., Ms 4523/146-167. és Ms 4523/168-191.) 13 Horváth történettudományi művekre alapozva tagadta a románok római eredetét, illetve azt az állítást, hogy a magyar állam egyes részei valaha is cseh fennhatóság alatt álltak volna. Okiratokkal érvelt amellett, hogy az oroszok megállítása után Magyarország befejezettnek tekintette a háborút, az új államhatárokat pedig nem a wilsoni békeelvek, hanem a háború alatti titkos szerződésekbe foglalt területfelosztási tervek alapján jelölték ki. A magyar revíziós szándékokat párhuzamba állította a nyugati országok között korábban tapasztalható revanche eszméjével. L. Horváth Jenő: Tankönyveink a háború alatt és után. 1914-1925. (Jelentés a Carnegie-alap részére.) Magyar Paedagogia, 1926. 1-3. sz. 12-29. 14 Mészáros István: A Magyar Pedagógiai Társaság évszázada 1891-1991. Neveléstörténeti füzetek. 10. A Magyar Pedagógiai Társaság százéves jubileuma alkalmából rendezett tudományos ülés előadása. Szerk. Kelemen Elemér. Budapest, OPKM, 1992. 3-56. 15 Uo. 21. 16 Nagy Iván: A tankönyvek nemzetközi revíziója. Néptanítók Lapja és Népművelési Tájékoztató, 1937. október 1. 747.
