Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Államrendőrség Magyarországon a Schmerling-provizórium időszakában III/727

Időközben Worafka 1862. március elején újra felvetette, hogy az idegenek nyilvántartását a rendőri hatóságoknak kellene újra kézbe venniük, mivel ezt a fővárosi hatóságok teljesen elhanyagolják, a magánlakcímek változásáról egyáltalán nem vezetnek kimutatást. Pálffy azonban elégnek látta felszólítani a polgármestereket, hogy „azon magasabb rangú tisztviselőkről és tekintélyesebb magánzók"-ról, akik a főváros szállodáiba és vendéglőibe érkeznek, naponként küldjenek névsort hozzá.9 Közben Pálffynak a rendőrigazgatókkal meg kellett vívnia a maga mérkőzését, amennyiben érvényesíteni kívánta azon jogkörét, hogy a magyarországi rendőri szervezet vezetése az ő kezében összpontosuljon. A megelőző évben ugyanis a kényesnek ítélt ügyekben a rendőrigazgatók igyekeztek a magyar kancellária és helytartótanács kikapcsolásával közvetlenül a rendőrminisztériumhoz fordulni. Ezt — a magyar konzervatívokkal szembeni bizalmatlanságból származó — gyakorlatot kellett (volna) most felszámolni. November 19-én Pálffy arról tudósítja Worafkát, hogy bécsi tartózkodása alatt megállapodott Mecséryvel, hogy minden fontosabb rendőrségi intézkedésről és rendszabályról Worafka fogja Pálffyt értesíteni szóbeli vagy írásbeli formában.1

0

Azonban Pálffyra is némi gyanakvással tekintett a rendőri vezetés. Egy a rendőrminisztériumban 1865 végén, 1866 elején készült feljegyzés a magyarországi rendőri ügyekben történt változásokról úgy nyilatkozott, hogy Pálffy maga sem látszott a rendőrség barátjának lenni, bár támadásait az egyes rendőrhivatalnokok, s nem maga az intézmény ellen intézte.1

1

Pálffy 1862 elején kérte, hogy egy tapasztalt rendőrhivatalnokot bocsássanak a rendelkezésére, hogy az államrendőrségi ügyeket vihesse a helytartótanácson belül, ezt azonban Mecséry visszautasította.1

2 Pálffy valóban úgy vélte, jelentős személyi változásokra volna szükség a rendőrség hatékony működéséhez, mivel a hivatalnokok a hiányzó nyelvtudás és helyismeret folytán nem tudnak megfelelni feladataiknak. Mindenekelőtt a sajtótermékek ellenőrzésénél bizonyult alapvető hiányosságnak a hiányzó vagy nem kellő nyelvtudás.1

3

1862 februárjában Pálffy és Forgách is felvetette például Franz Bolzano aradi rendőrbiztos esetleges áthelyezését — a fennhatósága D 185 1863:104.; Forgách Antal leirata Pálffy Mófhoz, Bécs, 1863. márc. 16. és Pálffy Mór rendelete Sopron, Pozsony, Abaúj, Sáros, Bihar, Temes, Arad megye kormányzóihoz, Pest és Buda polgármestereihez, Buda, 1863. márc. 23. „Rendőrigazgatóságok feloszlatása" MOL D 191 786.IV1866. 9 Worafka jelentése Pálffyhoz, Pest, 1862. márc. 3. (német nyelvű) és Pálffy levélfogalmazványa Buda és Pest polgármestereihez, Buda, 1862. márc. 5. MOL D 191 5248.IVa.1862. 10

Pálffy Mór utasításfogalmazványa Worafkához, Buda, 1861. nov. 19. (német nyelvű) MOL D 191 11 474.IV1861. 11 „Die Organisirung der Polizeibehörden in Ungarn" címmel feljegyzés, dátum nélkül, (német nyelvű) Haus-, Hof- und Staatsarhiv (HHStA) Ministerium des Äußern, Informationsbüro (IB) Annexe, Kt. 37. 12 Uo. 13

Történt néhány igen kellemetlen botlás is. A Kerti Gazdaság című folyóirat 1861. júliusi számát például a pesti rendőrigazgatóság sajtófelügyelettel megbízott felelőse nyilvánvalóan felületesen nézette csak át, így nem vette észre, hogy a rövid hírek között Garibaldi alakja is megjelent. Ráadásul a helytartótanács a lap ezen számát is ingyen osztogatta „arra érdemes iskolai tanároknak", illetve egyházi vezetőknek. A felelős rendőrhivatalnokot elmozdították posztjáról, de szigorú megrovásban részerült Danielik János címzetes püspök, helytartósági tanácsos is. Forgách Antal előterjesztése az uralkodó számára, Bécs, 1862. nov. 2. (német nyelvű) MOL D 185 1862:1002, Forgách Antal levélfogalmazványa Pálffy Mórhoz, Bécs, 1863. jan. 14. Uo. 1863:16.