Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
az országgyűlésen a harmadik felirati vita. A Deák-párt azt indítványozta, hogy a hatvanhetes bizottság dolgozzon ki javaslatot a közös ügyekre nézve, de annak országgyűlési tárgyalására csak az alkotmány visszaállítása és a kormány kinevezése után kerüljön sor. A balpárt azonban Tisza felirati javaslatához tartotta magát. A december 1-től 6-ig tartó országgyűlési vita után a többség elutasította Tisza, és elfogadta Deák indítványát.8 1 December 6-án Pesten kiegyezés ellenes tüntetésre került sor, amelyen a tömeg Tiszát és Kossuthot éltette.82 A tüntetésről Szilágyi bizakodva számolt be Kossuthnak: abban reménykedett, hogy az esetleges további demonstrációk a „Negyvenkilencz" cikkeivel együtt óriási hatást fognak gyakorolni a közvéleményre.8 3 Egyelőre azonban a Deák-párt elképzeléseinek megfelelően folytatta munkáját a hatvanhetes bizottság, mert erre hatalmazta fel december 15-én az országgyűlés. Néhány nappal később Beust Pestre érkezett, és több politikussal, köztük Deákkal is találkozott. A tárgyalások január 7-től Bécsben folytatódtak, Andrássy, Eötvös József és Lónyai Menyhért részvételével.8 4 Decemberben elkészültek a „Negyvenkilencz" második és harmadik számának cikkei is. Szilágyi, nem sokkal azután, hogy a hónap elején visszatért Pestről, elkezdett tudósításokat írni az országgyűlésről, amelyeket a második számban akart megjelentetni. írásainak első, december 6-ig terjedő részét december 16-án elküldte Kossuthnak.8 5 A volt kormányzó december 19-én írt levelében kifejtette Szilágyinak, hogy véleménye szerint „havilapban nincs értelme referádát írni". Inkább egyes mozzanatok kiemelését és visszapillantás jellegű cikkek megírását javasolta. A továbbiakban pedig hosszasan elemezte és kritizálta Szilágyi írását. Óva intette őt az általános gyanúsításoktól, valamint a sértő, személyeskedő hangnemtől, különös tekintettel arra, hogy a lap cikkei névtelenül jelentek meg. Ugyanakkor kifejtette érveit Eötvös, Szentkirályi Mór, Horváth Boldizsár és Deák beszédei ellen, ezzel is segítve Szilágyi munkáját. Fontosnak tartotta annak kihangsúlyozását, hogy az országgyűlés törvénytelen alapon áll, és ezért az alkotmány visszaállítása után fel kell oszlania. Javasolta az írás több rövid részre bontását, és címeket is adott az egyes részeknek.8 6 Decem-81 Galántai J.\ Az 1867-es kiegyezés i. m. 99-118.; Katus L.: Deák Ferenc i. m. 163-184. 82 „A Hon" 1866: 282. (dec. 7.); Pesti Napló 1866: 282. (dec. 8.) Deák Ferenc beszédei IV 1866-1867. Szerk. Kónyi Manó. Bp. 1897. 118-119. - v. ö. Kozári Monika-. Tisza Kálmán és kormányzati rendszere. Bp. 2003. 118-119. A Hon cikke szerint a tüntetést a pesti egyetemi ifjúság szervezte, a „Pesti Naplóban" azonban 253 egyetemi hallgató nyilatkozatban tagadta ezt az állítást. Kónyi a Deák-párti Orczy Béla naplójára hivatkozva ismertette azt az álláspontot is, amely szerint a szervező Vidacs János volt, és a fáklyás felvonulók az ő gyárának, illetve az óbudai hajógyárnak a munkásai közül kerültek ki. Orczy és a „Pesti Napló" nyilván igyekezett a tüntetést minél jelentéktelenebbnek bemutatni. Ennek ellenére nem zárható ki, hogy Vidacsnak része volt az eseményben, hiszen ez egybecsengett Kossuth és Szilágyi elvárásaival. A források alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy a fáklyás menetben egyetemi hallgatók és Vidacs emberei egyaránt részt vettek. A Ferenciek teréről a Váci utcai Nádor Szállóhoz vonuló tüntetők vezetőjének szónoklatára Ghyczy felelt, majd közkívánatra Tisza is beszédet mondott. Orczy szerint Madarász is szónokolni akart, de őt a balpárt nem engedte. 83 OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1866. dec. 16. 84 Galántai J.: Az 1867-es kiegyezés i. m. 99-118.; Katus L.: Deák Ferenc i. m. 163-184. 85 OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1866. dec. 16. 86 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth-Szilágyi, 1866. dec. 19.
