Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
Pesti Napló külföldi rovatába, de széles körben ismertté a Táncsics Mihály mellett 1860-ban tartott védőbeszédének köszönhetően vált. Néhány hónappal később pedig egy „második kaszinót" alapított „Nemzeti Kör" néven, azzal a céllal, hogy összefogja a pesti forradalmi ifjúságot.3 6 Az 1861. évi országgyűlésen a szélsőbaloldali csoport vezéralakja volt, amit az is igazol, hogy az ő aláírása szerepelt azon a megbízólevélen, amellyel Mezei Lipót a függetlenségi elveket valló képviselők nevében felkereste Kossuthot.3 7 Az országgyűlés berekesztését követő hónapban Szilágyi levélben kérte a volt kormányzó véleményét Magyarország jövőjét érintő kérdésekben.3 8 Ennek ellenére nem alakult ki szorosabb együttműködés Kossuth és Szilágyi között, mert a Magyar Nemzeti Igazgatóság fél évvel korában Komáromyt bízta meg elveinek magyarországi képviseletével.3 9 Pedig az 1861. évi országgyűlésen, majd az 1862 elején a nemzetiségi kérdésről kibontakozó sajtóvitában is Szilágyi volt az egyetlen, aki Kossuth alkotmánytervének szellemében érvelt.4 0 A sajtóvitát, amely nem kis részben járult hozzá Kossuth és az egykori határozati többség viszonyának elmérgesedéséhez, éppen Szilágyi indította el a demokratikus eszmék terjesztése érdekében alapított „Jövő" című lap első számában megjelent cikkével. Az írásra a kormányhatóságok is felfigyeltek, és februárban letartóztatták Szilágyit, majd néhány hónap után szabadon engedték.4 1 1866. évi elfogatását követően ismét hamar szabadon bocsátották, ezúttal azonban el kellett hagynia Magyarországot.4 2 Átmenetileg Como városában telepedett le, majd néhány hét után a közeli nagyvárosba, Milánóba költözött, ahol egyébként Helfy Ignác is lakott. Szilágyi minden bizonnyal azért választotta Észak-Olaszországot ideiglenes lakhelyéül, hogy kapcsolatot teremtsen függetlenségi eszméket valló magyarországi társai és Kossuth között.4 3 Felvette a kapcsolatot a volt kormányzóval, akinek októberben azt írta, hogy véleménye szerint nem lenne szabad magára hagyni a közvéleményt a bizonytalan helyzetben, hanem „ébrentartó hatást" kellene gyakorolni rá. Jelezte, hogy dolgozik a hazával kiépítendő rendszeres összeköttetésen,4 4 és javasolta egy olyan, pesti keltezéssel ellátott kiáltványnak a beküldését Magyarországra, amely a 36 OSZK KT. Fol. Hung. 1259. Vezerle Gyula: Gróf Teleki László. Ifjúkori emlékezések.; Viola [Károly]: Visszaemlékezések. Korrajz az 1860-61-iki időszakról. Vác 1878. 64-67. 37 MOL R 90. 3797. Szilágyi - Kossuth, 1861. júl. 30.; 38 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban: HL) IV 19. 120. cs. Kossuth-Szilágyi, 1861. szept. 28, Kossuth-Szilágyi, 1861. szept. 30. A leveleket a rendőrség 1864 tavaszán, az Almásy-Nedeczky-féle összeesküvés leleplezése után kobozta el Szilágyi Virgiltől. 39 Kossuth Lajos: Irataim az emigrációból III. A remény és a csapások kora. 1860-62. (a továbbiakban: KLI III.) Bp. 1882. 595-596. 40 Szabad György: Forradalom és kiegyezés válaszútján 1860-61. Bp. 1967. 552-555. 41 Szilágyi Virgil cikke a nemzetiségi kérdésről. Jövő 1862: 6. (jan. 19.); elfogatásáról: MOL D 185. 1862: 81; MOL D 191. 1862: 3114. 42 Szilágyi egy Kossuthhoz írt levelében utalt esetleges hazatéréseinek veszélyeire (OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1866. nov. 13.), és később megemlítette azt is, hogy kiszabadulása sok pénzébe került. (OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1867. febr. 9.) 43 Szilágyi ekkori tartózkodási helyeit Kossuthtal 1866 és 1868 között folytatott levelezéséből ismerjük. (OSZK KT. Fond 27/19.) 44 OSZK KT. Fond 27/19. Szilágyi-Kossuth, 1866. okt. 1. (KLI VII. 141-142.), okt. 21. (KLI VII. 155-156.), okt. 28. (KLI VII. 156-157.)
