Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697

suth emigrációs irataiban részben megjelent, de teljes egészében eddig feltáratlan levelezése szolgált.1

3

Emellett fontos új adatokat tartalmazó forrásként említhetőek még a volt kormányzónak Helfy Ignáchoz és Irányi Dánielhez 1866 utolsó és 1867 első hónapjaiban írt levelei,1

4

valamint a kormányhatóságoknak a „Negyvenkilencz" utáni nyomozással kapcsolatban keletkezett iratai is.1

5 Előzmények: a magyar emigráció és a magyarországi szervezkedések az 1866. évi háború idején Úgy tűnt, az 1866. évi porosz-olasz-osztrák háború kirobbanásával végre elérkezett az a kedvező nemzetközi helyzet, amelyre a magyar függetlenség hívei évek óta vártak.1

6

A magyar emigráció megosztottsága azonban komoly akadályát jelenthette az érdekek érvényesítésének. Kossuth, valamint az őt az előző években tudatosan háttérbe szorító Klapka-Komáromy-Csáky-csoport 1866 tavaszán egyaránt igyekezett rávenni az Ausztria meggyengítésében érdekelt nagyhatalmakat a tervezett újabb magyar szabadságharc támogatására. A francia és az olasz diplomácia azonban hamar nyilvánvalóvá tette, hogy ennek előfeltételeként elvárja a magyar emigráció megosztottságának felszámolását. Kossuth ezért 1866. június 17-én Firenzében kényszerű megállapodást kötött a Csáky Tivadar gróf és Komáromy György által képviselt „Pest Budai Magyar Nemzeti Comitével". A megegyezés értelmében a külügyeket Kossuth intézte, a belügyeket pedig egyelőre a Comité.1

7 Az együttműködés azonban csak látszólagos volt. Kossuth a háború idején is Olaszországban maradt, ahol elérte a magyar légió újjászervezését. Hiába igyekezett azonban rávenni a firenzei kormányt a megígért dalmáciai partraszállás végrehajtására.1

8

Csákyt közben Berlinbe küldte, hogy az ő nevében tárgyaljon a porosz vezetéssel. Csáky azonban Kossuth tudta nélkül állapodott meg 1866 júliusában a poroszországi magyar légió felállításáról. Ugyancsak Kossuth tudta és beleegyezése nélkül tört be a Klapka vezette magyar sereg a Jablonkai-hágón keresztül Magyarország területére 1866 augusztusának első napjaiban. Csáky nem véletlenül titkolózott Kossuth előtt: nem kötött ugyanis olyan szerződést a porosz kormánnyal, amely kizárta volna Magyarország magára maradását a tervezett függetlenségi háborúban. Márpedig Kossuth számá-13

Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSZK KT) Fond 27/19. Itt Szilágyi levelei másolatban, Kossuthéi eredetiben is olvashatóak. A Szilágyi által írt levelek eredeti példányát a Magyar Országos Levéltár Kossuth-gyűjteménye tartalmazza. Az 1866 októberében íródott levelek, valamint az ugyanazon év novemberében és decemberében keletkezettek egy része jelent meg nyomtatásban, Kossuth Iratainak VII. kötetében. A levelezés Szilágyi Olaszországba költözése után, 1866 októberében kezdődött, és hazatértéig, 1868-ig tartott. A „Negyvenkilencz" keletkezése szempontjából fontos levelek 1866 októbere és 1867 áprilisa között íródtak. 14

Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) R 65., illetve MOL R 75. 15

MOL D 185. (Kancellária, elnöki iratok), MOL D 191. (Helytartótanács, elnöki iratok) 16

Az ebben a fejezetben ismertetett adatok forrásául a 2006-ban megvédett doktori disszertációm szolgált. (Farkas Katalin: Magyar függetlenségi törekvések 1859-1867: a Csáky-Komáromy-féle szervezkedés.) 17

KLI VII. 113-118. 18

KLI VII. 195-274.