Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
ra ez elengedhetetlen feltétele volt a felkelés kirobbantásának. Bismarck azonban nem akarta ilyen módon elkötelezni magát, Csáky pedig megelégedett a szóbeli ígéretekkel és a berlini vezetéstől kapott másfél millió frankkal. Csáky és Komáromy tevékenységének egy másik hiányossága azonban még hamarabb napvilágra került: Magyarországon nem robbant ki felkelés a Klapka-légió betörésének hírére. Az 1866. évi háború idején Magyarországon több kis titkos csoport is folytatott szervezkedést, valószínűleg egymástól függetlenül. Többségük valamilyen módon szélsőbaloldali körökhöz kötődött, és az ország keleti felében, illetve a fővárosban tevékenykedett. A hatóságok értesülései szerint Zemplén, Abaúj, Gömör, Torna, Heves, Borsod és Szabolcs megyékben újjáalakultak az 1861-ben néhány hónapig működő honvédegyletek, amelyek adományokat gyűjtöttek, és a fiatalok körében agitáltak.1 9 Pesten újrakezdte működését a Vidacs János által 1863-ban létrehozott forradalmi bizottmány.2 0 Vidacs 1866 júniusának végén meglátogatta Kossuthtot Olaszországban,2 1 majd hazatérése után „lázító" kiáltványokat nyomtatott és terjesztett a fővárosban magyar és német nyelven.2 2 A volt kormányzó ugyan a pesti comitéval nem sokkal korábban kötött megállapodása értelmében nem szólhatott bele a hazai szervezésbe, azonban nagyon valószínű, hogy véleményét, tanácsait elmondta Vidacsnak, aki ennek nyomán kezdett szervezkedést Magyarországon. Pesten egy másik függetlenségi eszméket valló politikus, Szilágyi Virgil is elérkezettnek látta az időt a forradalmi tevékenységre. Augusztus elején, valószínűleg a Klapka-légió betörésének hírére, néhány társával együtt dezertálásra hívta fel a katonaság egyes tagjait, ami miatt 5-ről 6-ra virradó éjszaka elfogták.2 3 Ugyanezekben a napokban a katonai törvényszék vizsgálatot indított három Szatmár megyei szélsőbaloldali képviselő, Maróthy János, Domahidy Ferenc és Pongrácz Géza ellen. A csendőrség Maróthy rozsályi lakhelyén házkutatást tartott, állítólag még a padlót is felszaggatta, de semmit sem talált. Maróthyt letartóztatták, mivel azonban később magára hagyták, távozott a csendőrségről. Maróthy helybéli képviselőtársai az országgyűlés elnökénél, Károlyi György szatmári főis-19 Andreas Kienast-. Die Legion Klapka. Bécs 1900. 153-154, 311. 20 Vidacs 1863-ban Kossuth utasításait követve kezdett titkos szervezkedést, de a rendőrség hamarosan letartóztatta. (MOL R 90. 4159. „Emlékirat haza"; MOL D 185. 1863: 828.; Szakács Margit: Vidacs János politikai pályafutása. Folia Historica I. 1972. 111-115) Kossuth a Vidacs-féle szervezkedés folytatására szólította fel 1863 őszén Nedeczky Istvánt. 1866 nyarán és őszén az újabb Vidacs-féle bizottmány három képviselője is járt külföldön: Vidacs, Gáspár és Horváth. (MOL R 90. 4527. Helíy-Kossuth, 1866. jún. 27, 4756. Ludvigh-Kossuth, 1866. okt. 17.; Tanárky Gyula naplója /1849-1866/. Szerk. Koltay-Kastner Jenő. Bp. 1961. 338-340.) Utóbbi kettő feltehetően Gáspár Lajossal és Horváth Jánossal azonosítható, akik részt vettek a Nedeczky-féle szervezkedésben, és valószínűleg már a Vidacs által 1863-ban létrehozott comiténak is tagjai voltak. 21 MOL R 90. 4527. Helfy-Kossuth, 1866. jún. 27. Helfy Csákytól kért 100 frankot Vidacs utaztatására, mert valószínűleg azt hitte, hogy a hazai küldött a Csáky-Komáromy-féle comité tagja. Csáky nem adott pénzt. 22 MOL D 185. 1866: 926.; MOL D 191. 1866: 1438. 23 MOL D 191. 1866: 5227. Szilágyi társai Deák Gedeon volt szabadcsapatbeli tiszt, Kalmár Dezső, Sántay Sándor, Müller Lajos, „technikusok", vagyis a Polytechnikum hallgatói, valamint Leitner Ödön „oláh theológiai jelölt", vagyis görög katolikus teológus növendék voltak. Az említetteket „az állam hadihatalma ellen esküszegésrei csábítás által elkövetett bűntény" gyanújával tartóztatták le.
