Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673
bizottságot rendelt ki a végleges hely kijelölésére. A kormányszéki tanácsos elnöklete alatt működő bizottságnak Kolozsvár fő és királybírái, illetve az országos építészeti igazgató mellett katonai biztosként Goró Lajos is tagja volt.8 5 Goró — mint az ülésekről 1833 áprilisában készült jegyzőkönyv8 6 mutatja — aktívan részt vett a bizottság munkájában: „Katonai részről kirendelt Biztos Ingenieur Kapitány Goro Lajos bé adgya az Actákból, az épület és Situationis Planum által nézéséből, úgy az helyeknek személyes megszemléléséből szerzett ismereteire alapított, írásban előre elkészített és eredetiképpen is ide mellékelt" javaslatát. A bizottság „a fennebb nevezett Katonai Biztos Úr javallatjának nyomós meg fontolása után meg állított okokból, el fogadhatónak és helyben hagyhatónak találta" a javaslatot, hogy a laktanya a Trencsén-vár helyett az azzal szemben lévő három kert helyén épüljön fel. Goró a jegyzőkönyvhöz mellékelt öt oldalas „Javallatában" az újonnan felmerült terület előnyeinek felsorolásánál a csatornázási és a helykihasználási kérdések mellett a kaszárnya szebb („mert úgy a fő Tractus frontispiciuma /:Haupt Facade:/ ezen város napkeleti képével éppen szemben álván, ennek 's a közönségnek díszére lesz") és egészségesebb („mert az A hellyen a fő Tractus, mellyben a Tisztek lakásai vágynák projectálva, napnyugotra, a piacra néz ki, és asztat egész délután a nap süti...") fekvését is hangsúlyozza. A városi bizottság tehát elfogadta az új helyre vonatkozó, Goró által részletesen kifejtett érveket, a király azonban ragaszkodott az eredeti helyhez, s az új terveket időhúzásnak ítélte. Miután a város három elutasítás után már negyedszer kérte az új hely engedélyezését a királytól, a főszámvevőség is — hivatkozva a Goró-féle „Javallat" érveire — azzal a kéréssel fordult az uralkodóhoz, hogy fontolja meg a városi tanács javaslatát. A király végül — részben a Kolozsvárra látogató királyi biztos, Wlasits Ferenc ösztönzésére, aki helytállónk találta a Goró-féle bizottság érveit — beleegyezett a helyváltoztatásba. 1834 első felében megkötötték a munkaszerződéseket, Goróval pedig elkészíttették a tervmódosítást és a költségvetést. Az új terv szerint az épület egy helyett két emeletes lett, az alsó szint boltíves, a felsők síkmennyezetes lefedést kaptak. A belső terek elrendezésének módosításával a korábban külön épületbe tervezett kocsiszín és raktár a főépületbe került, jelentősen csökkentve az építkezés telekigényét és költségeit. Az erdélyi középítkezések (köztük a kaszárnyák) ügyeit irányító Építészeti Igazgatóság iratanyagában fennmaradtak Gorónak a kolozsvári kaszárnyára vonatkozó, 1834 májusi keltezésű, az építészeti elemekre (például a rizalitra) vonatkozó változtatásokat tételesen felsoroló elaborátumai, költségvetései, a tervrajzok azonban ma már nem találhatók az ügyiratok mellett.8 7 A kaszárnya alapkövét 1834-ben tették le, az építkezést 1838 körül fejezték be. 1835-ben Gorót őrnaggyá (Major) léptették elő.8 8 1836-tól Nagyszeben, illetve Temesváron a hadmérnökség kerületi igazgatójaként (Fortifications-Dist-85 MOL Mikrofilmtár: 44251-es tekercsen: 3030/833, előzmény: 2248/833. 86 MOL Mikrofilmtár: 44255-ös tekercsen: 3938/833. 87 MOL F 147 (Directio Aedilis): 185/834. 88 Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Bécs, General Genie Direction (továbbiakban: GGD) (Protokoll): 1835 (No. 242, 306.)
