Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673

bizottságot rendelt ki a végleges hely kijelölésére. A kormányszéki tanácsos el­nöklete alatt működő bizottságnak Kolozsvár fő és királybírái, illetve az orszá­gos építészeti igazgató mellett katonai biztosként Goró Lajos is tagja volt.8 5 Goró — mint az ülésekről 1833 áprilisában készült jegyzőkönyv8 6 mutatja — aktívan részt vett a bizottság munkájában: „Katonai részről kirendelt Biztos Ingenieur Kapitány Goro Lajos bé adgya az Actákból, az épület és Situationis Planum által nézéséből, úgy az helyeknek személyes megszemléléséből szerzett ismereteire alapított, írásban előre elkészített és eredetiképpen is ide mellé­kelt" javaslatát. A bizottság „a fennebb nevezett Katonai Biztos Úr javallat­jának nyomós meg fontolása után meg állított okokból, el fogadhatónak és hely­ben hagyhatónak találta" a javaslatot, hogy a laktanya a Trencsén-vár helyett az azzal szemben lévő három kert helyén épüljön fel. Goró a jegyzőkönyvhöz mellékelt öt oldalas „Javallatában" az újonnan felmerült terület előnyeinek fel­sorolásánál a csatornázási és a helykihasználási kérdések mellett a kaszárnya szebb („mert úgy a fő Tractus frontispiciuma /:Haupt Facade:/ ezen város nap­keleti képével éppen szemben álván, ennek 's a közönségnek díszére lesz") és egészségesebb („mert az A hellyen a fő Tractus, mellyben a Tisztek lakásai vágynák projectálva, napnyugotra, a piacra néz ki, és asztat egész délután a nap süti...") fekvését is hangsúlyozza. A városi bizottság tehát elfogadta az új helyre vonatkozó, Goró által rész­letesen kifejtett érveket, a király azonban ragaszkodott az eredeti helyhez, s az új terveket időhúzásnak ítélte. Miután a város három elutasítás után már ne­gyedszer kérte az új hely engedélyezését a királytól, a főszámvevőség is — hi­vatkozva a Goró-féle „Javallat" érveire — azzal a kéréssel fordult az uralkodó­hoz, hogy fontolja meg a városi tanács javaslatát. A király végül — részben a Kolozsvárra látogató királyi biztos, Wlasits Ferenc ösztönzésére, aki helytál­lónk találta a Goró-féle bizottság érveit — beleegyezett a helyváltoztatásba. 1834 első felében megkötötték a munkaszerződéseket, Goróval pedig elkészít­tették a tervmódosítást és a költségvetést. Az új terv szerint az épület egy he­lyett két emeletes lett, az alsó szint boltíves, a felsők síkmennyezetes lefedést kaptak. A belső terek elrendezésének módosításával a korábban külön épületbe tervezett kocsiszín és raktár a főépületbe került, jelentősen csökkentve az épít­kezés telekigényét és költségeit. Az erdélyi középítkezések (köztük a kaszár­nyák) ügyeit irányító Építészeti Igazgatóság iratanyagában fennmaradtak Gorónak a kolozsvári kaszárnyára vonatkozó, 1834 májusi keltezésű, az építé­szeti elemekre (például a rizalitra) vonatkozó változtatásokat tételesen felsoro­ló elaborátumai, költségvetései, a tervrajzok azonban ma már nem találhatók az ügyiratok mellett.8 7 A kaszárnya alapkövét 1834-ben tették le, az építkezést 1838 körül fejezték be. 1835-ben Gorót őrnaggyá (Major) léptették elő.8 8 1836-tól Nagyszeben, il­letve Temesváron a hadmérnökség kerületi igazgatójaként (Fortifications-Dist-85 MOL Mikrofilmtár: 44251-es tekercsen: 3030/833, előzmény: 2248/833. 86 MOL Mikrofilmtár: 44255-ös tekercsen: 3938/833. 87 MOL F 147 (Directio Aedilis): 185/834. 88 Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Bécs, General Genie Direction (továbbiakban: GGD) (Protokoll): 1835 (No. 242, 306.)

Next

/
Thumbnails
Contents