Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673
ricts Direktor) szolgált. Goró területi igazgatóként gyakran küldött jelentéseket János főhercegnek, a General Genie Direction vezetőjének.89 Egyik leveléhez mellékelt, „Bemerkungen. In historischen und militairischen Hinsicht, der Bergschloss und die Gegend von Déva betreffend," című, a dévai várral90 foglalkozó 15 oldalas kéziratának első, történeti része Gorónak a hazai történelem iránti érdeklődését jelzi.9 1 Goró dolgozatában kitér Déva nevének dáciai eredetére, majd ismerteti antik (Decebál korához kapcsolt) és középkori történetét. A vár ókori históriájáról írva hivatkozik az antik pénzekből nyerhető információkra, s megemlíti Sarmizegetusát, Dácia egykori fővárosát is. Említést tesz a témával foglalkozó fontosabb hazai és külföldi munkákról.9 2 ír a hegyi-kastély átalakításairól, s kronológiai sorrendben ismerteti a hozzá kapcsolódó fontosabb eseményeket. Az 158l-es év eseményeinél közli az 1829-es átépítésnél talált felirat szövegét: „Franciscus Gézdi de aedem Gézd 1582. Quae tempóra destruxerunt, Transylvaniae Generalis solertia restauravit", s kitér az 1717-ben „Gouverneur und Commandent General Steinville" által végzett átalakításokra is, feljegyezve az ennek emlékét megörökítő tábla feliratát.93 Megemlíti az 1829-ben Ferenc császár parancsára megkezdett restaurálási munkálatokat. A dolgozat 6. oldalától a várat katonai — támadási és védekezési — szempontból vizsgálja. Goró később is figyelmet szentelt a dévai várnak. „A hagyomány" — írta alig tíz évvel Goró halála után Kőváry László — „Decebal, dák királyt tartja építtetőjének. A tán utolsónak nevezhető sáncz-káplárné 1849. tavaszán egy titkos falazatot mutatott kelet felől, azon megjegyzéssel, hogy Decebal Trajanustóli legyőzetése után, midőn e várban is körülvétetnék, e titkos úton akart menekülni. S miután látta, hogy nem sikerül, magát itt meggyilkolta. Ezen hagyomány akkora hitellel bír, hogy azon helyen egy kőszirtbe simított kőtáblát is mutata, mint a melyre mérnök-őrnagy Goró ezen hagyományt akarta volna korunkban metszetni, de halála meggátolá."9 4 Goró tervét — Kőváry nyomán — a dévai vár ókori eredetének nézetét egyértelműen elutasító későbbi kutató is említi: „.. .ezen merész műnek Traján Erdélybe való behatása előtti keletkezése és a mondabeli körülmény, hogy a Dákoknak Traján által meggyőzött utolsó uralkodója nem csak itt végzé ki magát, hanem sírját is itt találta, — oly körülmény, mely a históriai kritika alól kivonja magát — részben annyira megdönthetetlen igazságnak tartatott, hogy Agyagfalvi Goro Lajos hadmérnöki őrnagy, ki „Pompéji utazásai"... által az archaeologiai tudományok barátjának ismertetett, egy márvány táblát tétetett bé Déva vára egyik falába, hogy egy megfelelő 89 Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Bécs, GGD 1835-242, 1836-518., 1837-13/38, 1837-13/40, 1837-13/47, 1837-13/50, 1837-13/58, 1837-13/79, 1837-13/91, 1837-13/101, 1837-13/107. 90 Csorba Csaba: Regélő váraink. Bp. 1997. 57-61. Goró — mint láttuk — Déván született. 91 Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Bécs, GGD 1835-1185 (Carlsburg am 18ten October 1835.) 92 Benkő József: Transsilvania sive Magnus Transsilvaniae... Vindobonae 1778; Huszti András: Ó és újj Dácia. Bécs 1791; Bethlen Farkas: História de rebus Transylvanicis. I-VI. Cibinii 1782-1793.; Joseph Hammer-Purgstall: Geschichte des osmanischen Reiches. I-X. Pest 1827-1835. 93 „Me adificat Steinvill, illis ut porrigat undam sincere qui cupiunt Turcos, arcemque tueri, Fortiter indomitos quoque debellare rebelles." 94 Kőváry László: Erdély régiségei. Pest 1852. 94.
