Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673
csak a virtuális szellemi közösséget alkotó régiségbúvárok és tudósok körében jelentkezett,4 6 hanem a mindennapi élet számos területén is: a pompeji és herkulaneumi falfestmények, mozaikok, használati tárgyak motívumait bemutató metszetgyűjteményekből az aranyművesek, ruha-, és ékszertervezők, kocsi-, és díszítőfestők is merítettek. Az uralkodói monopóliummal védett ásatások, melyek több-kevesebb rendszerességgel szinte állandóan folytak, az 1806 és 1815 közötti francia megszállás — különösen Caroline Bonaparte-Murat nápolyi királyné uralkodása — idején nagy lendületet vettek. Caroline királyné levelezésben állt Európa számos híres személyiségével, s szorgalmazta az alaprajzi vázlatokkal és illusztrációkkal ellátott részletes vezetők — például Charles Francois Mazois Goró által is gyakran idézett Les ruines de Pompéi című munkájának — kiadását. Pompeji és Herkulaneum neve és jelentősége Magyarországon is ismert volt. Az 1770-es évek elején a Pressburger Zeitung melléklapjában az 1763-ban felfedezett pompeji mozaikokról — köztük a négy utcai zenészt ábrázolóról — olvashatunk.4 7 A herkulaneumi ásatásokkal foglalkozó 179l-es magyar nyelvű tudósítás szerzője a város ókori történetének ismertetése után leírja a nápolyi Portici múzeum 12 termét, melyekben eredeti funkciójuk szerint csoportosítva helyezték el a leleteket. Megemlíti a spanyol király által alapított akadémiát, melynek a herkulaneumi emlékek lerajzolása és a kötetek publikálása a feladata.4 8 Az ásatásokról, az előkerült nevezetesebb leletekről, tudományos feldolgozásukról, a Portici múzeum fejlesztéséről, a királyi akadémiai intézetekről, stb. a hazai hírközlő újságok az 1780-as évek óta gyakran beszámoltak.4 9 A hazai könyvkereskedőknél — mint hirdetéseikből kiderül — Pompeji és Herkulaneum emlékeit bemutató, rézmetszetekkel illusztrált díszes albumokat, könyveket lehetett vásárolni.5 0 A 19. század elején nyomtatásban megjelent néhány nápolyi útleírás részlete is. Ezek többségét olyan katonatisztek írták, akik — Goróhoz hasonlóan — Itáliában szolgáltak. Báró Lakos János 1823-ban a Hébe című irodalmi almanachban megjelentetett „Nápolyi levelei"-ben ismerteti a múzeumot: „Ebben a' tündér palotában találod azt a' gazdag gyűjteményt, a'mellyel a' két Siciliák Országa, antik kő és réz szobrokban, régi és újabb könyvekben és kéziratokban dicsekszik. Itt vannak szép rendben mind azon kincsei a' régiségnek, mellyeket 46 A legkorábbiak közülük: Charles-Nicolas Cochin-. Lettre sur les peintures d'Herculanum, aujourd'hui Portici. Paris 1751.; Observations sur les antiquités d'Herculanum avec quelques réflexions sur la peinture et la sculpture des anciens... Paris 1754.; Anne Claude Philippe Caylus: Recueil d'antiquités... Paris 1752-1767.; Le antichita di Ercolano. Napoli 1757-1792. 47 Pressburgisches Wochenblatt zur Ausbreitung der Wissenschaften und Künste 1. (1771) 395^02., 403-408.) 48 Mindenes Gyűjtemény 3. (1791:5. sz.) 163-68. 49 Pressburger Zeitung. 1787. 59. szám. o.n., 1797. 881-82.; 893-94.; Bécsi Magyar Mercurius. 1794. II. 828., 899.; Bécsi Magyar Hírmondó. 1802. II. 76.; Magyar Kurir. 1807. II. 496-98., 1822. II. 346-48., 353-56., 1829. I. 197.; Hazai és Külföldi Tudósítások. 1811. I. 357., 1816. I. 221; Tudományos Gyűjtemény 2. (1818:2) 133., (1818:7) 131., (1821:1) 48.; Hasznos Mulatságok 1. (1817:1) 244-46., (1820:1) 269., (1821:1) 166., (1824:2) 335., (1826:2) 6. Gemeinnützige Blätter 15. (1825:2) 487-S8, (1826:2) 802-803. stb. 50 Magyar Kurir. 1795. Toldalék 1-16.; Pressburger Zeitung. 1800. 217., 1800. 365. számozás helytelenül 341., 1803. 239.; Ofner und Pester Zeitung. 1804. 386-87.; 1807. 398-399., 423. stb.
