Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673
Pompeji-könyve felépítését Bevilaqua Bélánál alaposabban ismertette Örkényi Ottilia12 - bár arra a forrás megjelölése nélkül közölt adatra, hogy Goró munkájának „értékéről Goethe is meg volt győződve. Ismerte és gyakran forgatta a Wanderungen durch Pompeji-t", egyelőre nem találtam megerősítést.13 Goró tevékenységére a 19. századi külföldi régészeti szakirodalomban is találunk utalásokat.1 4 Az újabb hazai életrajzi és általános lexikonokból azonban neve már sorra kimaradt (Magyar Nagylexikon, Új Magyar Életrajzi Lexikon, Révai Új Lexikona) s tevékenysége nem szerepelt Castiglione László Pompeji feltárásának történetét is ismertető alapvető munkájában sem.1 5 Goró nevével napjainkban gyakrabban találkozunk külföldi tudománytörténeti munkákban és antikváriumok internetes honlapjain,1 6 mint hazai publikációkban. Életének és pályaképének hazai és külföldi levéltári kutatásokon alapuló bemutatása segít kiemelni alakját abból a homályból, melybe az utolsó fél évszázadban méltatlanul került. A korábbi feudális jellegű fejedelmi, főúri mecenatúrához és az új típusú, egyre szigorúbb kritikai alapon szerveződő tudományos élethez egyaránt kapcsolódó, szerteágazó tevékenységének feltárása lehetővé teszi a tudományos ambícióval, de rendszeres archeológiai stúdiumok nélkül tevékenykedő művelt katonatiszt életművének belehelyezését a 19. század első felének európai szellemi koordinátarendszerébe. 1. Goró Lajos pályakezdése és itáliai tudósítói tevékenysége Goró Lajos Goró Miklós és Balia Sára fiaként 1786. június 14-én Erdélyben, a Hunyad megyei Déván, református nemesi családban született. 1802. szeptemberétől az 1717-ben alapított bécsi katonai mérnök-akadémián (Ingenieur-Akademie) tanult.17 Az intézmény vezetője (Ober-Director) 1801-től majdnem 50 éven át az ugyanekkor a hadmérnöki és erődítési ügyek vezetőjévé (General-Director 12 Örkényi Ottilia-. A művészettörténeti gondolat. Bp. 1941. 52-56. 13 Örkényi 0.\ A művészettörténeti i.m. 56. Goró neve nem szerepel Goethe levelezésében (Goethes Briefe. Textkritisch durchgesehen und mit Anmerkungen versehen von Karl Robert Mandelkow. I-IV Briefe der Jahre 1821-1832. München 1976. IV), s könyvtárában sem volt meg Goró könyve. (Hans Ruppert: Goethes Bibliothek. Katalog. Weimar 1958.) 14 A Dictionary of Greek and Roman Antiquities, London, 1875. Lectica szócikk.; Bibliotheca Pompejana. Catalogo ragionato di Opere sopra Ercolano e Pompei pubblicate in Italia ed all'estero dalla scoperta delle due citta fino ai tempi piu recenti compilato da Federigo Furchheim. Napoli 1879. 10.; Bibliografia di Pompei Ercolano e Stabia. Compilata da Friedrich Furchheim. Napoli 1891. 6. 15 Castiglione László-. Pompeji, Herculaneum. Bp. 1979. 16 Article by Leonhard Schmitz, Ph.D., ER.S.E., Rector of the High School of Edinburgh (http:// penelope.ucMcago.edu/Thayer/E/Roman/Texts/seco^ E Zisska & R. Kistner Katalog (www.zisska.de/kataloge/39/; Sims Reed Ltd. (www.polybiblio/com/semsreed/9253.html); Günther Einhorn Ludwig-Ey-Str. 22 - D-02906 Niesky (www.bucheiiihorn.de/600102.html) 17 Geschichte der k. und k. Technischen Militär-Akademie. Geschichte der k. k. Ingenieur- und k. k. Genie-Akademie. 1717-1869. Verfasst von Friedrich Gatti, k. und k. Oberst der Armeestandes. I—II. Wien 1901. I. 656.; Goró katonai pályafutásához 1. még: Oesterreichisches Militär-Konversations-Lexikon. Unter Mitwirkung mehrerer Offiziere der K. k. Armee. Redigirt und herausgegeben von. J. Hirtenfeld. I-III. Wien 1852. II. 763-764.; Beiträge zur Geschichte der k. u. k. Genie-Waffe. Nach den vom k. u. k. Obersten des Genie-Stabes Heinrich Blasek hinterlassenen Manuscripten und Vorarbeiten ... zusammengestellt und bearbeitet durch Franz Rieger. I—II. Wien 1898. I. 419.
