Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
pénzüket és a központi hitelt is beleértve. Ezt hat év alatt érte el, ha nem is ellenszélben, de legalábbis komoly állami segítség nélkül. A Pestmegyei Hitelszövetkezet (ezután: Szövetkezet)és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár (ezután: Takarékpénztár) közötti, gróf Károlyi Sándorral és a pénzügyminiszterrel, vagyis Wekerlével együtt kidolgozott megállapodás tervezetéről Hajós 1894. március 14-én tájékoztatta a Szövetkezet vezetőségét, amely küldöttséget menesztett a pénzügyminiszterhez, segítségét kérve ahhoz, hogy a tervezett, a Pestmegyeiből kinövő új intézet végrehajthassa az országosítást. Kérték továbbá, hogy járjon közbe az intézet jelentős állami forrásokkal való ellátása érdekében. A Pestmegyei Hitelszövetkezet 1894. április 29-i közgyűlése, illetve maga Károlyi néhány ponton további módosításokat kért, majd az 1894. máj. 24-re összehívott rendkívüli, ún. átalakuló közgyűlése elfogadta az egyezményt és átalakult. A létrejött új intézet neve „Hazai Szövetkezetek Központi Hitelintézete, mint Szövetkezet" lett. A Pestmegyei Szövetkezet utolsó közgyűlésén Pest megye Károlyinak, Károlyi a megyének illetve Földváry Mihály alispánnak javasolt köszönő határozatot. Az új alakulás, a Hazai Szövetkezetek ezután megválasztott igazgatói ismét, miként a szövetkezet indulásakor is, a teljes rendi-politikai spektrumot felölelték. I« A két intézmény szerződése az addigiaknál sokkal bőségesebb hitelforrásokat biztosít a szövetkezeti központnak. Másrészt tudomásul veszi az egyes helyi szövetkezetek összefogását egy központba, mintegy a hitelt keresők kartellá szervezését. Ez az, ami csökkenti az egyes szövetkezetek illetve egyéni hitelkeresők ráutaltságát a hitelt kínáló nagy tőkés szervezetekre. Másrészt a megállapodás leköti a keletkező hitelszövetkezeti központ, és azon keresztül a Pesti Hazai Első Takarékpénztár kizárólagos hitelezési területének az ország egyik új, növekvő hitelfelvevő piacát. A részleteket tekintve a Takarékpénztár 200 ezerről egymillió koronára emelte föl a Szövetkezet alaptőkéjét. A Szövetkezet kötelezte magát, hogy kizárólag a Takarékpénztár útján fedezi hitelszükségletét, tartózkodik a betétgyűjtéstől, meglevő betétjeit, beleértve a 40000 koronás Pest vármegyei törzsbetétet, átadja a Takarékpénztárnak. A Takarékpénztár az alaptőke-emelésen túl 6 millió korona visszleszámítolási hitelt bocsát a Szövetkezet rendelkezésére, előre meghatározott módon az Osztrák-Magyar Bank kamatlábának alakulásától függő kamatlábon.15 0 A Szövetkezet azt is magára vállalta, hogy 14 fős igazgatóságának felét a Szövetkezet közgyűlése a Takarékpénztár jelöltjeivel tölti be. Itt tehát arra vállaltak kötelezettséget, hogy a központi (köteléki) szövetkezet közgyűlése önként megválasztja igazgatónak mindazokat, akiket a Takarékpénztár jelölni jónak lát. 149 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi Sándor, 116. 150 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 115. A takarékpénztár által felszámított kamatláb, ha a jegybank kamata 4%-os vagy kisebb, 4.75%, ha 4.5%, akkor 5.0%, ha 5% vagy afeletti a jegybanki kamat, akkor ennél 0.25%-kal magasabb.
