Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
így aztán jelzi ez a megállapodás azt is, hogy szövetkezeti autonómiának az állami támogatás és függőség és a banki források és függőség Scyllája és Charibdyse között kellett volna lavíroznia. Mivel a kormány addig öt évig nem biztosította a forrásgyűjtés (kötvénykibocsátás) lehetőségét, a Szövetkezet itt már a bank bizonyos függőségébe került.15 1 A kormány ekkor még nem nézte rossz szemmel az 1894. májusi szerződést, mert kedvezményes kamatú betéteket helyezett el a szövetkezeti hitel bővítésére.15 2 Ugyanakkor az agrárius szövetkezeti vezetők autonómiához való ragaszkodását mutatja egy, Hajós keze-írásával Wekerlének írt feljegyzés Károlyinak eljuttatott másolata 1894 elejéről.15 3 Ebben a feljegyzésben Hajós egy sor kérést fogalmaz meg, ellenajánlatként pedig az egész országra kiterjedő szövetkezesítés megszervezését helyezi kilátásba. Kéri, hogy a földhitelintézetek mellett csak az új intézeté legyen a szövetkezetek hitelellátása, magyarul monopóliuma, kéri a kötvénykibocsátás jogát, kéri a teljes bélyeg- és illetékmentességet, a felügyeleti költségek bizonyos határon túli fölszaporodása esetén ehhez is állami forrásokat - vagyis mindazt, ami a korábbi javaslatokban is előkerült. Bár a válasz nem ismert, ha Wekerle megadta volna, amit Hajós kért, az agrárius visszatekintések a liberális politikust mint igazi agrár-férfiút méltatnák. Az autonómiát valószínűleg két másik dolog is megtámogatta. Egyrészt maga a Pesti Hazai Első Takarékpénztár és annak vezetői. Nem minden pénzintézet és nem minden ügylet tűnik a gazdasági ráció által meghatározottnak. A nagy intézetek politizáltak is, volt közöttük is az agráriusok irányában baráti intézet, és éppen a Takarékpénztárt több jel is jóbarátnak mutatja. Sehol nem találtam viszont olyan szöveget, ahol az agráriusok erre a fontos tényezőre reflektáltak volna. Másrészt a Pestmegyei Hitelszövetkezet átalakulása kapcsán nemcsak a hitelszövetkezeti központ szerepét definiálták, hanem egy új szervezetet, az ún. Hazai Szövetkezetek Kötelékét is. Ennek feladata volt egyrészt a kapcsolattartás a Hazai Szövetkezetek Központjával, másrészt az általános szövetkezeti érdekvédelem. E szervezetben a hitelszövetkezeteken kívül képviseltette magát a többi agrárius szövetkezet is, például a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Gazdák Biztosító Szövetkezete, később a néppárti fogyasztási szövetkezetek, de sem a munkás, sem az antiszemita fogyasztási illetve hitelszövetkezetek, sem pedig a kisipari szövetkezetek nem voltak benne. Ennek ellenére a „Kötelék" csúcsszervként némileg jogosan beszélt a „szövetkezeti mozgalom" nevében, védte érdekeit és autonómiáját. 151 Pl. a közgyűlésen elfogadott alapszabályok szerint a Takarékpénztár az új intézet közgyűlésén mindig annyi szavazattal bír, mint az ott megjelent többi alapító tag együttesen, szavazategyenlőség esetén pedig az elnök szavazata dönt. 102 Igaz, ezt nem a Hazai Szövetkezetek Központi Hitelintézete, mint Szövetkezetnél helyezte el, hanem a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnál, mert az nagyobb biztonságot nyújtott. A betéteket az állam 3%-ra helyezte el a Takarékpénztárnál, az 3.5%-kal adta tovább a Szövetkezetnek. Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 115. 153 MOL P 389. s. Aláiratlan, datálatlan feljegyzés másolata Hajós József kezeírásával a miniszterelnöknek címezve, a boríték szerint a Pestmegyei gazdasági egyesület küldi gr. Károlyi Sándornak. Itt már befejezett tényként beszél a Takarékpénztár és a Szövetkezet megállapodásáról, de az új intézet nevét még nem használja, ami 1894 februári-márciusi keletkezésre utal.
