Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
a törvényhozási teendőkre, magyarul a meg nem hozott törvényekre utalva - a hitelszövetkezetekkel szemben tartózkodónak bizonyult.14 3 Az igazgatósági üléseken hitelszövetkezetekről nem esett szó, viszont már a legelső üléseken említik az Union Bank, illetve az Agrárbank vezetői és a kormány között az alább még ismertetendő szőlő-felújítási kölcsönről zajló tárgyalásokat, amelyeket 1895 karácsonyára zárnak le szerződéssel illetve a későbbi 1896. V tc. tervezetével.14 4 Visszakanyarodva a bank valószínű „fogantatásának" idejére, 1893-ra, egyben a szövetkezeti törvény ügyének elejtett szálát is föl kell vennünk. Látni kell, hogy akár kapcsolódott a kormány hitelszövetkezeti törvénytervezete az Agrárbank ötletéhez, akár nem, a törvénytervezet az agráriusoknak elfogadhatatlan volt. 1893 márciusában, 10. és 17-én egy ankéton beszélték meg, egyebek között Károlyi Sándor, Hajós és György részvételével.14 5 Úgy tűnik, a vita a szervezet körül forgott, de szőrmentén fogalmazták a nézeteltéréseket - ami az ekkor még konzerválni kívánt modus vivendi-re utalhat. A Wekerle-féle szövetkezeti törvényjavaslatnak utójátéka volt, hogy miután a hitelszövetkezeti törvénytervezetben nem tudtak megállapodni, az igazságügy-miniszter 1894-ben megbízta Nagy Ferenc egyetemi tanárt avval, hogy dolgozzon ki egy általános szövetkezeti törvényjavaslatot. 14 6 A megjelent tervezetet aztán túlságos szigorúsága miatt minden oldalról támadták és nem került beterjesztésre14 7 4.2. A hitelszövetkezetek és a bankok - partnerek ? Hajós 1887 és 1892 között a Pestmegyei Hitelszövetkezet vezetője volt, egy fillér fizetés nélkül. 1892 márciusában a Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgatója lett, annak az intézetnek, ahol egykor apja volt a vezér.14 8 Ettől fogva két feladatköre volt, ami elég természetesen vezethette őt arra, hogy a kettő egybe-szerkesztésén gondolkodjon. A két intézet között létesítendő kapcsolat problémái nem voltak éppen könnyűek. Az egyik oldalon nyerészkedőknek, a másikon dilettánsoknak nézhették a leendő partnert. A Pestmegyei Hitelszövetkezet ezen a ponton, 1893 végén már elég nagyszabású vállalat lett. Az egész országban 158 tagszövetkezete volt, 26 572 taggal, 77 888 korona jegyzett üzletrésszel, melynek felét fizették be, másfélmilliós takarékbetét-állománnyal és hatmillió feletti összes hitelforgalommal, saját 143 Agrárbank üzleti jelentése 1896-ra, Magyar Compass XXV évf. 1897-98, 151-153. 144 MOL Z 70, Agrárbank ig. ülésjkve, 1895. dec. 23. 145 Pester Lloyd 1893. márc. 11. és 17. 146 Vö.: Vargha: i.m. 450-451. Dr. Nagy Ferenc: Törvényjavaslat a szövetkezetekről, in: Szövetkezés 1894. dec. 15, V évf. XII. sz, továbbá: Dr. Nagy Ferenc: Törvényjavaslat a szövetkezetekről (Indokolás), in: Szövetkezés 1895. jan. 15, V évf. XII. sz. 25-32. 147 Pólya Jakab: Törvényjavaslat a szövetkezetekről. In: Szövetkezés 1895. jan. 15, V évf. I. sz, 6-15 továbbá s.: Néhány szó a szövetkezetekről. Dr. Nagy Ferencz egyetemi tanár úr által szerkesztett törvényjavaslathoz, In: Szövetkezés 1895. márc. 15, VI. évf. III. sz, 103-108, Pólya Jakab: Észrevételek a megelőző czikkhez, in: uo. 108-112. 148 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi Sándor, 110.
