Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
hogy a szövetkezeti formával ne lehessen visszaéléseket elkövetni. Utóbbiakra rögtön példákat is mondott, a Ház megrökönyödésére azt állítva, hogy „a Budapesten fennálló negyven hitelszövetkezetből körülbelül húsz egészen szédelgő intézménynek nevezhető."12 4 Az 1890-ben megindult „Szövetkezés" is gyakran foglalkozik a dologgal: 1891 januárjában kilenc konkrét esetet ismertet, amelyben csaló hitelszövetkezetek ellen folytattak, illetve zártak le ítélettel pereket, ezeken kívül még további nyomozásokról is beszámol.12 5 A szövetkezeti törvényt más is sürgette. Láttuk, hogy az országgyűlés korábban kimondta annak lehetőségét, hogy a községek regálé-kötvényeiket hitelszövetkezetek alapítására kössék le. Ez nagymennyiségű forrást jelenthetett volna a szövetkezeteknek. A kérdést szabályozandó, az országgyűlés a kormányt egy éves határidővel törvényjavaslat benyújtására kötelezte. Ám Wekerle pénzügyminiszterként nem akarta elsietni a regáléváltság-kötvények hitelszövetkezetekbe való befektethetőségének ügyét, így nem terjesztett be ilyen javaslatot.12 6 A szövetkezeti sajtó viszont folyamatosan napirenden tartotta a kérdést.12 7 Wekerle 1891 őszén, talán vigaszként, megígért egy hitelszövetkezeti törvényt a parlamentben, aminek szükségességét kifejezetten a „kisemberek" „elviselhetetlen feltételek melletti" hitelhez jutásával indokolta.12 8 A továbbiakban ígéretét többször megerősítette.12 9 Egy ilyen szövetkezeti törvénynek négy feladata is lett volna: 1. Szabályozni, milyen feltételekkel fordíthatják a községek regálé-váltságkötvényeiket szövetkezeti alapokban való kötelezettségvállalásra. 2. Biztosítani a hitelszövetkezeteknek a bankszektorhoz való csatlakozását, a külső források bevonásának biztonságos, rendezett és olcsó módját. 3. Kiküszöbölni a csaló ill. „ál-szövetkezeteket". 4. Rendezni a szövetkezetekkel szemben folytatandó csődeljárásokkal kapcsolatos szervezeti-jogi problémákat. Mivel a kormány a kérdések megoldását halogatta, egyre nőtt a hitelszövetkezeti szakértők gyanakvása.13 0 Végre 1892 végén megjelent a „törvényjavaslat a központilag egyesült szövetkezetek szervezésmódjáról és az ezen szövetkezetekkel szemben alkalmazandó csődeljárásról".13 1 A törvényjavaslatnak két része volt. Az első a „szövetkezetek központi egyesületéről" intézkedett, a 124 KN 1887-92. III. köt. 55. ülés, 1888 febr. 3, 5-8. 125 s. A.: Bukott szövetkezetek. In: Szövetkezés II. évf. 1. sz., 1891. jan. 15, 18-19. 12b A Pestmegyei Hitelszövetkezet látva az ügy húzódását 1890 elején beadványban kérte, hogy ha a községek nem fordíthatják a regálékötvényeket szövetkezeti célokra, akkor azokat az állam neki adja át azokat. Ebből sem lett semmi. Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 97. 127 V ö.: S.A. Ügyünk a képviselőházban. Szövetkezés I. évf. 2.sz. 1890.. febr. 15. 27. 128 KN 1887-92. XXVII. köt. 557. orsz. gyűlés, 1891. okt. 7;. S.A.: Wekerle a szövetkezetekről. Szövetkezés II. évf. 10. sz, 1891. okt. 15. p. 171-172. 129 V ö. S.A.: A pénzügyminiszter ígéretei. Szövetkezés II. évf. 11. sz, 1891. nov. 15. p. 182, valamint S.A.: A szövetkezés ügye a főrendeknél, Szövetkezés III. évf. 8. sz, 1892. aug. 15. p. 129. Utóbbi hely szerint Wekerle kijelentette, hogy már a legközelebbi parlamenti időszak alatt beterjeszti a törvényjavaslatot. 130 Vö.: P[ólya] Jfakab]: A szövetkezeti törvény reformja. In: Szövetkezés II. évf. 12. sz, 1891. dec. 15. 195-196. 131 S.A.: Új törvény a szövetkezetekről. Szövetkezés III. évf. 1893, 3.sz. március 15, ill. 2. rész 4. sz. április 15, 62, 65, 70.
