Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
A felekezeti árkokon át a legnagyobb lépést Károlyi már 1890-ben megtette, ti. akkor, amikor református embert, Bernát Istvánt, a Calvin Szövetség egyik későbbi alapítóját tette az általa finanszírozott Szövetkezés című lap szerkesztőjévé. Rajta kívül a másik szövetkezeti ideológus a zsidó származású Pólya Jakab lett, de a szövetkezeti mozgalomban az 1886-os indulásnál és utána, mint láttuk, György Endrének és Hajós Józsefnek is nagy szerepe volt -mindkettő református vallású. Ebbe az interkonfesszionális koncepcióba nem illett a felekezetenként külön kidolgozandó agrárpolitika, az az út, amelyen az ekkor megalakuló, erősen katolikus Néppárt járt. Utóbbi agrárprogramjára sem Károlyi, sem értelmiségi munkatársai nem tettek semmilyen kritikus megjegyzést sem a Szövetkezésben, sem máshol. Azt viszont hangsúlyozták, hogy amit a Néppárt most követel, annak megvalósításán ők már évek óta dolgoznak -de még ezt is inkább csak sugallták, mint állították.10 9 Talán nem véletlen, hogy a néppárti agrárprogramot távolságtartóan méltató szöveg alá éppen Gidófalvy cikke került, „Válasz igen sok Nagytiszteletű és Tiszteletes úrnak" címmel. Ebben a szövetkezetek alakításának gyakorlati tudnivalói mellett Gidófalvy így mutat utat: „Nem szabad felekezeti vagy nemzetiségi színezetet adni a hitelszövetkezetnek, mert ez ellenkezik azon iránnyal, melyet követünk és mely zászló alatt eddigi eredményeinket elértük."11 0 A hasonló, magukban véve kevéssé programszerű, összességükben mégis egy irányba mutató megnyilvánulások sora még folytatható lenne. Mindebből talán vélhető, hogy Károlyi a szövetkezetek interkonfesszionális jellegét sem csak tudomásul vette, hanem üdvözölte, akarta. 3.5. Az agrárius társadalomreform és a szövetkezetek jelentősége Agrárius társadalomreformról sehol nem fejtettek ki összefüggő elképzelést. Egyes elemeit az európai konzervatív hagyományból, másokat a kapitalizmusra reagáló katedra-szocialista, illetve neokonzervatív eszmeáramlatok tereiről gyűjtötték össze. Ez a keletkezésmód avval járt, hogy az agrárius-konzervatív elképzelések nem képeztek zárt rendszert. Nemcsak Károlyi, de a többi agrárius is elsősorban a kapitalista gazdasági rendszert kritizálta . Szinte alig mondtak valamit a liberális parlamenti rendszerről, modern államról - túl azon az alapvető megállapításon, hogy az a tőkét szolgálja. Mondanivalójuk így nem ragadható meg a 'politikai gondolkodás történetének' tárgyalásaként. Nem politikai eszmék, hanem gazdaságpolitikai javaslatok hangzottak el, amelyekből kihámozható egy bizonyos társadalomkép. Károlyi Sándor a hitelszűkére reagálva a hitelszövetkezetek építésével kezdett, később a fogyasztási szövetkezetekkel folytatta, de ezeken túl is egy sor gazdasági funkciót szövetkezeti formában szeretett volna kiépíteni - pl. elemi kár- és állat-biztosítási szövetkezetet, terményértékesítési és raktárszövetkezetet, földbérlő-szövetkezetet. A szövetkezet nem önellátó közösség lett vol-109 S. A.: A néppárt programja, in: Szövetkezés VI. évf. 2. sz. 1895. febr. 15, 80-81. 110 Dr. Gidófalvy István: Válasz igen sok Nagytiszteletű és Tiszteletes úrnak, in: Szövetkezés VI. évf. 2. sz. 1895. febr. 15, 81-84.
