Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
na, hanem be kellett volna a piacok megszabta világrendbe illeszkednie. Ám tompíthatta volna az egyes ember függését e mechanizmusoktól. Károlyi Sándor és munkatársai a szövetkezeteknek kezdettől fogva önmagukon túlmutató jelentőséget tulajdonítottak. A Károlyi által finanszírozott „Szövetkezés" c. havilap beköszöntő számában a szerkesztő, az Amerikát-járt fiatal református értelmiségi, Bernát István, így írt: „A szövetkezetek nemcsak segítenek a bajon, hanem jobb erkölcsökre is nevelik a népet. A rendetlen embert, ki befizetéseit pontosan nem teljesíti ... a szövetkezet nem fogja tűrni kebelében. Ezek kiválnak, miként kiválik a konkoly a búzától, s azok, kik benn maradnak, ha talán értelmiség és vagyon tekintetében különböznek is egymástól, a józan takarékosság, szorgalom és előrelátás becsületében megegyeznek mindannyian. Az egész telkes gazdára nézve nem lesz mindegy, hogy szomszédja a zsellér, ki szintén tagja a szövetkezetnek, hova teszi megtakarított pénzét, mint. végzi munkáját, melylyel e pénzt keresi. Egy erős gyűrű képződik lassanként a falu jobbjaiból, kik kölcsönösen segítik, megbecsülik és támogatják egymást. Nagyobb lesz a becsülete a józan életnek, a takarékos előrelátásnak, mert nem csupán becsülést szerez, hanem olcsóbb kölcsönt is. A kis gazdák vagyonával emelkedik erkölcsi értékük, évről-évre szaporodik az épen nem genialis, de munkabíró és munakszerető gazdák száma. Az uzsorás búcsút vesz a kapufélfától, a korcsma bevételei apadnak, de e helyett a fehérre meszelt házak falain belül az emelkedő jólét, a megelégedés, a tisztább erkölcsök ütnek tanyát."11 1 A szövetkezeti újság más vezércikkei is érdekesek: találunk például „Papjainkhoz" szóló felhívást is. A népnek vezetőre van szüksége, el kell kerülni, hogy „a vezetés hívatlan kezekbe kerüljön, mert ezzel a nép fölötti uralom jár."11 2 Logikusan következik ez után „A parasztság és a szocializmus" téma tárgyalása. Bernát bevezetőül kiemeli, hogy az egyesült Németország gyors ipari fejlődése kapcsán milyen nagy súlyt kapott a munkáskérdés és ennek következtében a gyári törvényhozás és a munkásbiztosítás.11 3 Csak ezután tekint a vidék felé és ismerteti a „földbirtok megszerzését és megtartását megkönnyítő" porosz törvényt, melynek alapján „a birtok évi járadék fejében is eladható". Az újságon végigvonul annak sugallása, hogy a szövetkezeti mozgalom egy világtendencia része. Károlyi Sándornak ugyanott közölt beszéde is szélesebb programot ad, mint amit tisztán a szövetkezeti ügy követelne.11 4 Áttekintését a munkásokkal kezdi, mint „Európa-szerte szőnyegen forgó ügy"-gyel, és leszögezi a munkásbiztosítás szükségességét, mégpedig állami hozzájárulással. Majd csak a munkások után tér át a kisemberek, „a kisbirtokos, a kisiparos, a kis vállalkozó és a napszámos ügyére, akiknek sorsáról azért, mert az a mind élesebbé váló ökonomikus verseny által 111 B. [Bernát István]: Programmunk. In: Szövetkezés I. évf. 1. sz. 1890. jan. 15, i.h. 2-3. 112 -t [Bernát István]: Papjainkhoz. In: Szövetkezés I. évf. 4. sz. 1890. ápr. 15, i.h. 54. A szocialistáktól való félelem, alaptalan volt, nem ismerek politikailag eltévelyedett szövetkezetet. 113 ch [Löcherer Andor?]: A parasztság és a szocializmus. In: Szövetkezés I. évf. 4. sz. 1890. ápr. 15, i.h. 57-59. 114 Szövetkezeti értekezlet. In: Szövetkezés I. évf. 5. sz. 1890. máj. 15, 71-74.
