Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
Károlyi a hitelszövetkezeti mozgalomban kifejezetten igyekezett rábeszélni a helyi alapítókat és támogatókat, hogy egyrészt a helyi gazdákra építsenek, másrészt tartsák magukat ahhoz, hogy lehetőleg egy szövetkezet egy falut tömörítsen.10 5 Átfogó adataink csak másfél évtizeddel a Károlyi-szövetkezetek „országosítása" utáni időpontból vannak:10 6 3. tábl. A helyi szövetkezeti vezetőségek társadalmi összetétele 1913-ban Igazgatósági és fb. tagok Tisztviselők Összesen I Száma % Száma % Száma % Pap, lelkész 1215 4.7 423 6.5 1638 5.0 | Jegyző 1059 4.1 456 7.0 1516 4.6 Tanító 1320 5.1 1350 20.8 2670 8.5 Gazda 17749 68.2 2020 31.1 19769 60.5 1 Egyéb 4671 17.9 2242 34.6 6913 21.4 Mindössz. 26014 100.0 6491 100.0 32505 100.0 Visszanézve a helyi 'gazdáknak', a paraszti elitnek ez a szövetkezeti vezető szerepe is visszásnak tűnhet, hiszen így a falu vezetői egy elsősorban saját magukat kiszolgáló hitelforrást kaptak. Ezt mutatta Szabad György elemzése egy helyi hitelszövetkezet üzletmenetéről.10 7 Ez azonban szemlélet, elvárások kérdése is. Egyrészt a szövetkezet nélkül ez a helyi elit is sokkal előnytelenebbül juthatott volna hitelhez, másrészt a szövetkezetnek - az altruista kezdetek ellenére - nem a jótékonyság a lényege. Mint az 1913-as adatok is alátámasztják, a helyi támogatók gyakran a papok és lelkészek soraiból kerültek ki. Károlyi hosszú buzdításaiban, melyeket az alapítókhoz intézett, sokszor kitér az öntevékenység fontosságára, amelynek nevelő erőt tulajdonított. Ezt sehol sem támasztotta alá valláserkölcsi hivatkozással, egyszerűen érték volt számára az önálló, döntésképes ember. Azok, akiknek adósságjárma alóli szabadulásra a szövetkezeteket ajánlja, sehol nem „zsidók", minden esetben „üzletemberek", „uzsorások". A levelek címzettjei egyaránt katolikus és református egyházi és világi személyek. A fóti plébános, nyilván Károlyi elképzeléseinek avatott ismerője, a hitelszövetkezet megalakulásáról szóló örömhírben kiemelten hangsúlyozza a „református collega" érdemeit, aki nélkül nem is lett volna meg a dolog.10 8 105 MOL P 389. s. 106 Schandl Károly: A magyar szövetkezés negyven éve. Budapest 1938, 151. 107 Szabad: i.m. 229-232. Az adatok 1900-1905-ös időszakra vonatkoznak. 108 MOL P 389 s. Olvashatatlan aláírású plébános levele gr. Károlyi Sándornak, Fót 1896. jan. 26. A levél az a szövetkezetet előkészítő előértekezletről tudósít. „Nem szabad elhallgatnom, hogy a sikerben nagy része van Molnár Albert ref. collegának is, aki nélkül - legalább a kezdet - nem lett volna a mozgalom ily népes."
