Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
A lendületes megalakulás egyrészt igen jó eredetmítosznak bizonyult az agrárius mozgalom későbbi történetírói számára. Másrészt viszont magán viselte a sikeres kezdés annak nyomait is, hogy a később az agráriusokkal szembekerülő szabadelvű kormány ekkor legalábbis jóindulatú semlegességet tanúsított az első nagyobb agrárius intézmény létrehozásával szemben. Hiszen még ha számításba is vesszük, hogy Károlyi az öt legnagyobb Pest megyei földbirtokos között van, befolyása pedig túlszárnyalja vagyonát, tekintetbe vesszük az új intézet illeszkedését a Pest megyei hagyományokhoz, akkor se hihető, hogy véletlenül sikerült ilyen villámszerűén meggyőzni Károlyinak a megyét és megkapni a belügyminisztérium hozzájárulását is. A miniszterelnök testvérének részvétele is mutathatja a kormány barátságát. Ám egyetlen adat sincs a miniszterelnök és Károlyi közti valamilyen megállapodásra. Talán nem is volt ilyen. De akkor valamilyen jó szó vagy jóindulatú gesztus útján Tisza jelezhette álláspontját környezetének, amit aztán közigazgatási apparátusa -helyesen - mint a Károlyi-szövetkezeteknek adott zöld jelzést értelmezett. A legerősebb érv a felsőszintű jóindulat mellett az új alakulás törékenysége. Igazán nem kellett volna sok ahhoz, hogy a jól szervező és költséget, áldozatot is vállaló agrárius csoport kudarcot valljon. Hiszen a vállalkozás valóban új volt, ezer „technikai", jogi és szervezési csapdát kellett kikerülnie. A cégbíróság például úgy látta, nem minden alap nélkül, hogy amit az alapszabályok leírnak, az részben egy szövetkezet, részben egy részvénytársaság, ám a kettő hibridje nem felel meg a kereskedelmi törvény által előírt követelményeknek, ezért elutasította a bejegyzési kérelmet.6 6 A fellebbezés viszont 1887 júniusában mégis sikerrel járt.6 7 További veszélyes csapda volt, hogy hogyan fizessék a szövetkezetek adóikat és hogy a szövetkezetalakulásokat milyen illetékbélyeg terheli majd. A központi szövetkezet üzleti nyeresége után az 1875. évi XXIV tv. alapján 10%-ot kellett, hogy fizessen, mivel nem tudta elfogadtatni, hogy nem „haszonhajtó czélból nyereményre alakult" vállalat lenne, hanem csak tagjai hitelének előmozdítására alakult. Az egyes tagszövetkezetek vonatkozásában azonban keresztül tudta vinni, hogy csak azután az eredmény után kellett a 10% adót fizetni, ami az üzletrészekre kifizetett 6%-nyi osztalék után fennmaradt.6 8 Ilyen és hasonló problémákból több is akadt, itt sem ismertetésükre, sem elbírálásukra nincs tér. Föltéve, hogy a szövetkezetekkel szemben támasztott minden igény egyértelműen alkalmazott tételes jogszabályi rendelkezésből folyt, akkor azt kell mondani, hogy kivételesen nehéz útja volt egy társadalmi kezdeményezésnek, míg a modern jogállam keretei közé beilleszthető intézmény lett, és a nehéz szülés bábát, politikai jóindulatot igényelt. Ha viszont a szövetkezetek egyik-másik nehézségét a konkurenciától félő ellenfelek, például a vidéki 66 A szövetkezetnél a törvény szerint a tagokat alkotó személyi kört, a részvénytársaságnál az alaptőkét kellett a cégbejegyzés feltételeként megadni. A tervezett megyei hitelszövetkezeti központnál, ahogy új tagszövetkezetek lépnek be, úgy változik mindkét nagyság. e7 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 46-50. 68 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 50-51.
