Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
takarékpénztárak is súlyosbították, akkor még nyilvánvalóbb, hogy védelemre volt szükségük a sikerhez és ez csak a kormánytól jöhetett. Mivel az, új szövetkezetekbe belépő tagok üzletrészeiket heti vagy havi filléres részletekben törlesztették, így a tagszövetkezetek szinte egyáltalán nem rendelkeztek tőkével. A központ befizetett alaptőkéje, ami az induláskor némileg meghaladta az 50 000 koronát, hamar elfogyott volna, ha nem találnak külső forrásokat. De találtak. 1887-88-ban id. Hajós József Első Magyar Biztosító Társasága nyújtott összesen 300 000 forintos hitelt, majd 1889-90-ben, a magas kamatlábak időszakában a Magyar Országos Központi Takarékpénztár (Moktár) adott hasonló összeget.69 Ebben a két évben különösen nehéz helyzetbe került az újszülött szövetkezeti központ, mert minden költségét a kapott és a nyújtott hitel 1-1.5 százalékos kamatkülönbségéből fedezte, ám a hirtelen kamatemelkedés fölemésztette a kamatkülönbözet egy részét. Egy óvatosabb attitűd a bankok részéről már az elé a dilemma elé állította volna az új alakulatot, hogy vagy megszegi ígéretét, miszerint stabilan alacsony kamatra nyújtja hiteleit, vagy be kell szüntetnie a hitelezést a tagszövetkezeteknek. De a jóindulatú kormányzati magatartás, Károlyi pénze és kitartása, a Pest megyei elit fegyelmezett szolidaritása átvitték a szövetkezeti mozgalmat az első nehézségeken és egy viszonylag gyors és látványos sikert biztosítottak számára. A következő években tucatjával alakultak a szövetkezetek. Ehhez azonban még egy fontos feltétel szükséges volt: a hídépítés. Dicsérhetjük bár Károlyi embereinek kvalitásait, a megyei elit érettségét, Tisza Kálmán cinizmussal vegyes bölcsességét, ez mind más világban volt található, mint ahol a hitelre szoruló falusiak éltek. A két világ között hidat kellett építeni, tehát hídépítőkre volt szükség. Az első szövetkezetek némelyike (Galgamácsa, Monor) a helyi birtokosok erőteljes segítségével jött létre.7 0 A megyei szövetkezet igazgatóságának birtokos tagjai is tevékenyek lehettek: a működés első évében, 1887-ben létrejött 14 helyi szövetkezetből három alakult olyan községben, ahol Hajós volt a legnagyobb birtokosok egyike (Dömsöd, Tass, Pereg), egy további pedig ott, ahol egy másik igazgatósági tag, Beniczky Gábor volt a domináns birtokos (Cinkota).71 Hajós annyira lelkes volt, hogy Dömsödön gyakorlatilag minden felnőtt férfit beléptetett a szövetkezetbe.7 2 Más fontos közvetítők is működtek, együtt vagy külön-külön, legtöbbször a katolikus papok illetve protestáns lelkészek, gyakran az egyházi iskolák tanítói 69 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 35-69. 70 A Mácsai Hitelszövetkezetet a helyi földbirtokos, Wettstein Lajos alapította, a Monorkerületi Önsegélyző Egylet pedig Dr. Förster Aurél birtokos. Vö.: Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 34. 71 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 58. közli a 14 község nevét, ahol az első szövetkezetek alakultak. Ettől némileg eltérő listát ad Ónody Zsigmond: Hitelszövetkezeteink fejlődése. In: Tizenkét év a Magyar Gazdaszövetség történetéből 1896-1908, Budapest 1908, 118-126. A birtokosok birtokaira ld. Rubinek Gyula (szerk.): Magyarországi gazdacímtár, Budapest, 1911 Vannak olyan, hamar szövetkezetet alakított falvak is, ahol vagy az egyház volt a legnagyobb birtokos (Bogyiszló, Monor), vagy pedig a királyi család (Makád, Galgamácsa, Perbál, Dömsöd). 72 Vargha: i.m. 139. A szerző szerint a dabi és dömösi eredmény „a központi hitelszövetkezet egyik fáradhatatlan buzgóságú igazgatója közvetlen hatásának tulajdonítható".
