Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
Az indulás sikere a megyei központ sikerén múlott. Ez előbb állt föl, mint a tagszövetkezetek, a mozgalmat fölülről lefelé szervezték. A központi intézet tagja, és mivel a tagság alapítvány vagy üzletrész formájában tett beruházással járt, így „tulajdonosa" lett Pest megye is. A többi tagok az egyes alapítványtevők, továbbá a később megalapítandó helyi hitelszövetkezetek voltak. Az alaptőke nagyságát tehát, ellentétben az „igazi" szövetkezeti elvvel, előre meghatározták. Ezt nagyobbrészt az alapítványokat tevők, nem pedig az üzletrészt jegyző tagok adták össze.6 2 A többlépcsős szervezeti modell eredeti Raiffeisen-védjegy volt. Raiffeisen ugyanis egyrészt tisztában volt azzal, hogy az egyes helyi közösségek anyagi ereje nagyon különböző és eltérő ütemben is változik, másrészt ismerte a paraszti közösségekben felmerülő likviditási problémát. Itt a tartományi és az országos szintű szövetkezeti központoknak kiegyenlítő szerepet kellett játszaniuk.6 3 A tagszövetkezetek alapszabályait a központi szövetkezet közgyűlésének kellett elfogadnia. A gyakorlatban a központi szövetkezet által készített mintaalapszabályt a helyiek alakuló közgyűlése a központi küldött jelenlétében megtárgyalta és esetleg módosította, a helyiek alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabályt pedig a központi szövetkezet közgyűlése bírálta el, hogy az alkalmas-e a szövetkezeti szövetségbe lépésre.6 4 A helyi szövetkezeteknek a központi szövetkezetben üzletrészt is kellett jegyezniük, így központjuk tulajdonostársaivá váltak. A központi szövetkezetben a megye és az egyes alapítók alapítványai maximum négy százalékos nyereségrészesedést, „osztalékot" kaptak és csak korlátolt felelősséggel jártak. A megye bírt a központi szövetkezet közgyűlése szavazatainak egyharmadával, és a tizenkét tagú igazgatóságba két igazgatót küldött. Ez nem volt helytelen, hiszen a megye biztosította a jegyzett alaptőke összegének 40%-át, és a befizetett tőke nyolcvan százalékát. Az alapszabályok kidolgozása György Endre munkája volt, a bankár Hajós pedig elkészítette az üzleti életben szokásostól jelentősen eltérő, leegyszerűsített ügyviteli, könyvviteli szabályokat és a számlák, nyilvántartások, könyvek mintáit.6 5 Amire ez kész lett, a belügyminisztérium megadta a megyének az engedélyt a pénz befektetésére, mire az 1886 nov. 25-én tartott vármegyei közgyűlés is, mely az alapszabályokat már korábban elfogadta, majdnem egyhangúan megszavazta a pénz kiutalását. Mióta először tárgyalta a közgyűlés a szövetkezet ügyét (ápr. 12), alig telt el hét hónap. Dec. 19-én már alakuló közgyűlését tartja a Pestmegyei hitelszövetkezet, igazgatóságába a Pest megyei égbolt minden csillaga bekerült: Károlyi, György és Hajós mellett például Tisza Lajos, Szapáry István főispán, Földváry Mihály alispán, Tahy István vármegyei jegyző és a gazdasági egyesület titkára is tagjai voltak, valamint soraiba fogadta négy további méltóság mellett a hivatalban lévő alispán korábbi ellenfelét, továbbá egy zsidó földbirtokost is. Látható, hogy igyekeztek demonstrálni az új szervezet átfogó jellegét és a megyei támogatás egységességét. 62 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 21-23. 63 Born: i.m. 224-226. 64 Szövetkezet-alapítási útmutatást ad: Gidófalvy István: Válasz igen sok Nagytiszteletű és Tiszteletes úrnak. In: Szövetkezés 1895. febr. 15, VI. évf. II. sz. 81-84. 65 Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 25-26.
