Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Raáb Renáta: Az 1848-49. évi magyarországi események schleswigi vonatkozásai osztrák és dán diplomáciai iratok tükrében III/893

hogy felhívták erre a figyelmüket, 14 ágyút tettek rá, így természetesen fenna­kadt az első zátonyon és fel kellett vontatni Pestre. Nem boldogulnak az állító­lagos alattvalóikkal..., nincs elég pénzük, s bár Kossuth miniszter a híres be­szédében, amelyben megszavaztatott 200.000 embert és 40 milliót, azt mondta, hogy meg fogja találni még akkor is, ha a pokolra kell mennie, hogy ott keresse, de úgy tűnik még nem találta meg az oda vezető utat."2 7 „Ha rosszul állnak a dolgok Frankfurtban, nem jobb a helyzet szövetségesénél Pesten sem. Most az itteni minisztérium és a császári udvar megegyezett abban, hogy nem enged­nek többé. A császár nem fog elmenni Budára, hogy a tekintélyét latba vesse. A magyar küldöttség tegnap elment a Burgba, és ahol eddig csak engedményeket kapott, amelyek csak hálátlanságra találtak, most visszautasításban részesült. Azok, akik eddig vezették az ügyeket, most magára hagyták. Eszterházy herceg véget vetett egy téves helyzetnek, amikor lemondott posztjáról, úgyszintén az igazságügyi miniszter Deák úr, egy nagy képességű ember. Széchenyi István grófot a nagy hazafit, aki hatalmas szolgálatokat tett Magyarországnak, akinek köszönheti Magyarország a gőzhajóit, a vasutat és még sok mást, ezt a Széche­nyi grófot elhozták ide egy tébolydába. Kisebb dolog is — mint ami most Ma­gyarországon történik — megtébolyíthatja egy olyan embernek az elméjét, aki ilyen szenvedélyesen szereti a hazáját."2 8 A magyarok is akárcsak a németek el­rontották a szép kezdetet, hiszen sikerült szomszédjaik Jóindulatú vagy leg­alábbis nem ellenséges hozzáállását ellenkező irányba átfordítani".2 9 Bille-Bra­he nem lepődik meg különösképpen azon, hogy a király visszavonja a magya­roknak tett „kicsikart" ígéretet, hiszen ha ezeket az ígéreteket megtartanák, az Osztrák Császárság felbomlana. A magyarok ugyanis „keleti fantáziával" meg­álmodtak maguknak egy birodalmat, és ebből az álomból „siralmasan nehezen ébrednek fel."3 0 Hogy a bécsi követ jelentései milyen mértékben befolyásolták a koppenhá­gai döntéshozókat, nehéz megítélni, de annyi bizonyos, hogy még a konzervatív sajtónak is sokkal árnyaltabb a magyar képe, mint Bille-Brahe-nak, aki maxi­málisan és folyamatosan az osztrák vélemények befolyása alatt állt. Az viszont biztos, hogy a dán politikusok 1849 tavaszán, amikor a sikertelen hadiesemé­nyek3 1 következtében katonai segítséget kértek Oroszországtól, az elutasító vá­lasz indoklásából villámgyorsan érzékelték, hogy a dán-magyar érdekellentét­nek már nemcsak „plátói", de gyakorlati kihatása is van, mégpedig nemcsak 27 Uo. Bille-Bratíe A. W Moltke-nek Vienne, Nr. 69 1848. augusztus 12. 28 Uo. Bille-Brahe A. W. Moltke-nek Vienne, Nr. 77 1848. szeptember 10. 29 Uo. Bille-Brahe A. W. Moltke-nek Vienne, Nr. 79 1848. szeptember 20. 30 Uo. Bille-Brahe A. W Moltke-nek Vienne, Nr. 80 1848. szeptember 24. 31 1849 április 3-án megkezdődött a hároméves háború második katonai szakasza, mikoris a 41.000 fős operatív dán haderő a nagyhatalmak egyöntetű tiltakozása ellenére megkezdte a táma­dást. Nem sok sikerrel kecsegtetett a hadjárat, hiszen a schleswig-holsteini sereget — amelyet po­rosz mintára, porosz tisztek vezetése alatt szerveztek meg és amely 19.000 főt számlált — 23 német szövetségi állam 47.000 fős serege támogatta Prittwitz porosz tábornok vezénylete alatt. Dánia büsz­keségét és leghatásosabb fegyverét, hadiflottáját súlyos veszteség érte április 5-én, amikor a két leg­jobb hajóját a Christian 8. sorhajót és Gefion fregattot találat érte. Ha nem is változtatott ez a tény Dánia tengeri fölényén, mégis érzékenyen érintette a dán közvéleményt és a hadimorált is. A kudarc rányomta bélyegét a szárazföldi hadműveletekre is. A kezdeményezés ezután a németek kezébe ke-

Next

/
Thumbnails
Contents