Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
közérdek szempontjából feltenni nem tanácsos."238 A javaslat ügyében felszólalt a másnapi, december 11-i kerületi ülésen is, s vitába keveredett a magyar nyelv tudását a Horvátországba költözni akaróktól meg nem kívánó Metell Osegoviccsal, valamint magával Kossuthtal is, aki nem követelte volna meg a magyar nyelv tudását a honosítottaktól, s a törvényhozás által honosítottakat nemesi rangra emelte volna: „....ezen eszme elkésett, és teljesen fölösleges, mióta a birtok- és hivatalképesség törvénybe iktattatott, s talán a közteherviselés is életbe lép, és így jogi tekintetben alig lesz különbség nemes és nem nemes közt; addig pedig, míg a közteherviselés kimondva nincs, éppen e tekintetből nem akarná az adómentes nemesek számát szaporítani."23 9 (Kossuthtal való vitáját az ellenzék konferenciája Szemere javára döntötte el, s Kossuth visszavonult.)24 0 December 13-án az unitáriusok mellett emelt szót, amikor a többség a bevett vallások valamelyikéhez való tartozást pártolta a honosítás feltételei között, s még néhány apróbb módosítást terjesztett elő.24 1 December 14-én a 4. § vitájában azt javasolta, hogy aki a négy föltételnek eleget tesz, „az kitűnő érdemeinél fogva, s ha a magyar nyelvet tudja, a törvényhozás által bármikor honosíttathatik"; az 5. §-t pedig azzal javasolta kiegészíttetni, hogy a törvényhatóságok is rendelkezzenek a honosítás jogával. Kiegészítéseit a kerületi ülés el is fogadta. Emellett még néhány kiigazítást tett.24 2 December 18-án a magyar nyelv és a honosítás ügyében szólalt fel.24 3 Az országgyűlés december 23. és 1848. január 7. között szünetet tartott s közben Szemere Bécsbe utazott, hogy beteg feleségét meglátogassa.24 4 Január 4-én már részt vett az ellenzéknek a Partium visszacsatolása ügyében tartott konferenciáján.245 Szemere az újévben először a január 11-i kerületi ülésen, az igazolási választmány jelentésének vitájában szólalt fel, s azt javasolta, a rendekjelentsék ki, „miként az országgyűlésem megjelenhetés jogát a királyi levelek általi meghívástól fel nem tételeztetik."24 6 Január 12-én a kerületi ülésben a honosítási törvényjavaslat olyan értelmű módosítását javasolta, miszerint állampolgárságát ne csak az veszítse el, aki idegen hatalomnál katonaként szolgál, hanem az is, aki „a közállodalom engedelme nélkül külföldi címet, rendet vagy hivatalt évdíjjal, vagy anélkül elvállal."24 7 A január 17-i kerületi ülésben szintén a honosítási törvényjavaslat egyes paragrafusait pontosította és értelmezte, majd ezzel összefüggésben az egybefüggő etnikai tömbök (különösen a 238 PH 1847. dec. 12. No. 1003. 411. Ld. még KLÖM XI. 379-380. - Jellemző, hogy Vukovics Sebő, 1894. 40. általánosságban szól ugyan a honosítási javaslatról, de Szemere nevének említése nélkül; Horváth Mihály III. viszont tejes egészében mellőzi e javaslat tárgyalását. 239 PH 1847. dec. 12. No. 1005. 419. 240 SzB - Csengery Antal, Pozsony, 1848. jan. 14. Közli V Waldapfel Eszter I. 65. 241 PH 1847. dec. 21. No. 1005. 420-421. Ld. még KLÖM XI. 387. 242 PH 1847. dec. 23. No. 1006. 423-424. Ld. még KLÖM XI. 420. 243 PH 1847. dec. 30. No. 1009. 440-441. 244 Blackwell - Ponsonby, Pozsony, 1847. dec. 22. Közli Joseph Andrew Blackwell 163. Január végén ismét egy hetet töltött Bécsben. Lónyay Menyhért 52. 24ä KLÖM XI. 432-433. A Partium ügyében Kemény Zsigmond írt Szemerének, azzal, hogy reméli, „miként petitio is fog a Partiumból az országgyűlés elébe menni." Maga a levél nem ismert, de utal rá Kemény 1847. dec. 5-én Wesselényi Miklóshoz írott levelében. Közli Kemény Zsigmond, 2007. 118. Wesselényi a Partium visszacsatolása ügyében 1847. dec. 20-án szintén írt több kormánypárti és ellenzéki politikusnak, az utóbbiak között Szemerének is. Ld. erre Ferenczi Zoltán, 1903. 583. 246 pjj ig4g ja n 20. No. 1021. 49. Ezen az ülésen még három alkalommal szólalt fel. 247 PH 1848. jan. 21. No. 1022. 56. Ezen az ülésen még négy alkalommal szólalt fel.
