Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
hát ezekért némileg moraliter felelős"210 Szemere cikke nem aratott egyöntetű tetszést: Wesselényi Kossuthnak szóló levelében bírálta azt, s feltételezte, hogy Szemere esetleg Széchenyihez akar szegődni.21 1 Az 1847. novemberében összeülő országgyűlés alsótábláján az ellenzék volt többségben, de — mint ezt az 1843-1844. évi események is mutatták — ez még nem garantálta a sikert. Az alsótábla összetételéről beszámoló titkosrendőri jelentés mérsékeltként jellemezte Szemerét, s hozzátette, hogy az ellenzék vezetésére látszik törekedni.21 2 Horváth Mihály szerint, ha Kossuth nincs jelen az országgyűlésen, Szentkirályi Móric és ifj. Pázmándy Dénes mellett Szemere is vetélkedhetett volna az ellenzék vezetéséért.21 3 Szemere komolyan vette a kormányzattal történő megegyezés kísérletét, így Szentkirályi Móriccal és Széchenyivel együtt részt vett a november 8-án Somssich Pálnál, a konzervatívok egyik vezérénél — valószínűleg a válaszfelirat ügyében — tartott konferencián.21 4 November 16-án Pázmándyval, Andrássy Gyulával és Szentkirályi Móriccal együtt érintkezésbe lépett Apponyival. Felajánlották: ha a rendek megkapják az évenkénti országgyűlést és az adóügyben (azaz a közteherviselés kérdésében) enged a kormány, hajlandók lojális feliratot intézni az uralkodóhoz.21 5 A nádor és Apponyi ellentéte miatt azonban a kísérlet kudarccal végződött. November 17-én Szemere több ellenzéki vezetővel, köztük Kossuthtal, Szentkirályival, Andrássyval és Lónyay Menyhérttel együtt a nádornál tárgyalt.21 6 November 19-én — Kossuth, Teleki László és Szentkirályi Mór társaságában — részt vett azon a Batthyány által rendezett vacsorán, amelyen ott volt Victor Franz Andrian-Werburg báró, az ausztriai rendi ellenzék egyik veze-210 Közli Hermann Róbert, 1998. 154-159. Széchenyi reagálását ld. SZIN VI. 664. 211 Wesselényi - Kossuth Lajoshoz, Zsibó, 1847. nov. 28. Közli Ferenczi Zoltán: B. Wesselényi Miklós kiadatlan levelei Kossuth Lajoshoz. Történelmi Tár, 1903. (továbbiakban Ferenczi Zoltán, 1903.) 347. 212 KLÓM XI. 232. 213 Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéről. S. a. r. Bessenyei Ferenc. Bp. 1994. (továbbiakban Vukovics Sebő, 1894.) 17-18.; Horváth Mihály III. 264. - Megjegyzendő, hogy Horváth elbeszélése nagyobbrészt Vukovicsén alapul; erre viszont láthatólag hatással volt Kemény Zsigmond: Forradalom után. (In:) uő.: Változatok a történelemre. S. a. r. Tóth Gyula. Bp., 1982. 281. (továbbiakban Kemény Zsigmond, 1982. (1850)) 214 SZIN VI. 668. Széchenyi egy ízben személyesen is felkereste. Ld. erre Széchenyi - Eötvös Józsefhez, Pozsony, 1847. nov. 11. közli Gróf Széchenyi István levelei. Összegyűjtötte, előszóval és jegyzetekkel ellátta Majláth Béla. III. k. Gróf Széchenyi István Munkái. V k. Bp, 1891. 557. (továbbiakban Majláth Béla III.) 215 SZIN VI. 674.; SzB - Csengery Antal, Pozsony, 1848. jan. 14. Közli V Waldapfel Eszter I. 61-62. - Kemény Zsigmond, 1982. (1850) 284. szerint Szemere másokkal együtt Kossuth egyéniségétől tartva, „óhajtottak az ellenzékből egy párttöredéket, mely őt fékezze." Wirkner Lajos: Élményeim. Néhány lap 1825-től 1852-ig terjedő nyilvános pályám naplójegyzeteiből, Pozsony, 1879. (továbbiakban Wirkner Lajos) 191. szerint „kéz alatt" Szemere is szerette volna magát kivonni „Kossuth túlsúlya alól", s a nyugodt haladás útjára akart lépni. Kemény 1848. dec. 5-i levele szerint „Apponyi és átalában a kormány Kossuthéknak, Szentkirályiéknak, Szemeréjéknek nyihány oly engedményt ígért, melyekből nagyon sok jó szándék látszik. Úgy, hogy utoljára az ember azt sem tudja, miként tudatlanság miatt rosszak é a [királyi] propositiok; vagy pedig az ígéretek nem őszinték?" Az Apponyiék által tett ígéretek — Kemény szerint — a következők voltak: évenkénti országgyűlés Pesten, sajtószabadság a 15 ívnél terjedelmesebb munkákra. A levelet közli Kemény Zsigmond, 2007. 119. 216 SZIN VI. 675.
