Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535
ügyében fel akarta keresni Kossuthot, de nem találta otthon. Ekkor írott egyik levelében — igaz, feltételes módon — némi fenntartás érződik Kossuthtal szemben.16 8 A szerkesztőváltás a kormányzat provokációjának — s Kossuth kellőképpen meg nem gondolt viselkedésének — következménye volt. A kormányzat el akarta távolítani Kossuthot a lap éléről, Kossuth pedig belement a csapdába, amikor a lapot kiadó, a kormányzati körökkel jó viszonyban lévő Landerer Lajossal folytatott anyagi vitában kijelentette: ha Landerer nem emeli fel a szerkesztői díjat, felmondja a vele való együttműködést. Miután a közvélemény csak az anyagi vitáról értesült, úgy tűnhetett, mintha Kossuth anyagi"érdekektől vezettetve hagyta volna el a Hírlapot.16 9 Szemere — a kormányzati provokációról nem tudva — úgy vélte, hogy mindez Kossuth elbizakodottságának jele, „mire neki hajlama csakugyan van".17 0 Az új szerkesztő, Szalay László kétszeresen is nehéz helyzetben volt. Egyrészt nem rendelkezett azzal a szerkesztői-szerzői rutinnal, mint Kossuth; másrészt attól is tarthatott, hogy a radikális ellenzékiek afféle „renegátnak" nézik, s így a lap-számára nehéz lesz munkatársakat toborozni, illetve a volt munkatársakat megtartani. így megkereste Szemerét is, aki azonban országgyűlési elfoglaltságaira, illetve „tárgyhiányra" hivatkozva elutasította a kérést, „...pedig most lépnem fel, ki Kossuthnál nem léptem fel, olyan valami lenne, mintha én is az új hírlap élére akarnék állni" - írta. Ugyanakkor mindjárt tanácsokkal is ellátta Szalayt: legyen kitartó, hagyjon fel „az absztrakt reminiszcenciákkal teljes" írásmóddal, de ne vegye fel „Kossuth francia-spanyol lobogását, hősi modorát." Legyen olyan, mint az életben: „nyers, különc (de okosan), gúnyos élesen, humoros." Több tudósítót is ajánlott a régi-új laphoz: Borsodból Vadnay Miksát („nekem jobb kezem otthon a népben"); Beregből Szintay Jánost, Temesből Ormós Zsigmondot vagy Szánthó Jánost. Szalay megnyugtatására közölte, hogy Kossuthot Bécsben ugyan azzal biztatták, hogy ismét lapot kaphat, „de nem a jövő év előtt."17 1 Egy hónap múlva írott levelében újabb munkatársakat ajánlott: Trefort Ágostont, Fényes Eleket, Vállas Antalt. Ismét szabódott, hogy országgyűlési teendői miatt továbbra sem tud írni a lapba, de kérte, hogy a börtönrendszerrel kapcsolatban tartott beszédét Szalay közölje. Tudatta, hogy Kossuth két utolsó cikkének „célzatait" sokan rossz néven vették. „Egyébiránt embereink mit nem vesznek rossz néven?" Beszámolt arról, hogy Kossuth a hírek szerint a Mercurt (Beimel nyomdász kereskedelmi lapját) veszi át. „Ez új, és jó és neki alkalmas tér, és szerencséjére szolgálna, mert új pályát törne ott is. S ő azon téren sokat foglalkozik most, amint látszik."172 Július végén arról számolt be, hogy Kossuth 168 SzB - Szemere Miklós, Vatta, 1841. jún. 5. Közli Perényi József 34. 169 Kosáry Domokos, 2002. 304-306. 170 SzB - Szemere Miklóshoz, Pozsony, 1844. máj. 18. Közli Perényi József 37. o. 171 SzB - Szalay László, Pozsony, 1844. jún. 1. OSZK Kt. Lt. V ö. SzB - Szemere Miklós, Pozsony, 1844. máj. 18. Közli Perényi József 37. Ugyanakkor Kemény Zsigmond 1844. júl. 26-án arról értesítette Wesselényi Miklóst, hogy Szemere is a lap munkatársai között van. Közli Kemény Zsigmond levelezése. Sajtó alá rendezte Somogyi Gréta és Pintér Borbála. Bp., 2007. (továbbiakban Kemény Zsigmond, 2007.) 23. "17 2 SzB - Szalay László, Pozsony, 1844. júl. 3. OSZK Kt. Lt.
