Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Hermann Róbert: Szemere Bertalan a reformkorban III/535

okokból főleg német szerzőket olvasott, így Gessnert, Wielandot, Schillert és Kotzebue-t. A németnél előbb tanult meg franciául, de hogy mikor, nem tudjuk.4 A sárospataki gimnázium tanulójaként is szorgalmas diáknak bizonyult. Itt szerezte meg a későbbi pályájához olyannyira szükséges latin nyelv ismeretét s a szónoklattanban is itt mélyülhetett el. Tanárai között volt a kor neves magyar statisztikusa, Magda Pál is.5 A család nehéz anyagi helyzete miatt Szemere komoly nélkülözések közepette töltötte pataki diákéveit. 1829-1832 között még kabátja sem volt, „a költők verseit, a szótárakat, a stúdiumokat a jeges szántóföldeken vagy a szénás padokon tanulta, belebúva szénába."6

Korán hozzászokott a nélkülözéshez, s ez szinte második természetévé vált. Bort és más szeszes italt ritkán ivott, nem dohányzott és nem kávézott. Többnyire kenyeret és gyümölcsöt evett; európai körútja, s felső-magyarországi országos biztossága során hetente kétszer-háromszor nem ebédelt főtt ételt. 16 éves korától kezdve éjjel 1-3 óráig dolgozott, s így élt miniszter korában is. Egész ruhatára két atillából állt, s amikor 1848-ban meghívták a nádori bálra, úgy kellett frakkot csináltatnia. „És én kétlem — írta később egyik levelében Csengery Antalnak — hogy aki fényűzéshez szokott ruhában vagy ételben, az népember, az republikánus lehessen szívében és erkölcseiben. Ha gazdag lettem volna, azon neme szédíthetett volna meg a fényűzésnek, mely művészileg jeles, szép és ragyogó."7 Érdeklődését jelzi, hogy ő kölcsönözte a könyvtárból a legtöbb könyvet, s a szerzők között megtaláljuk Goethe, Lessing, Jean Paul műveit, a magyarok közül Verseghy Ferenc, Horváth István, Kölcsey Ferenc munkáit. Egy ideig görögül tanult, majd abbahagyva az antikvitás nyelvét, előbb olaszul, majd 19 évesen angolul kezdett tanulni. „Soha oly megelégedett, oly boldog nem voltam, mint Patakon — írta később, az emigrációban — Hiszen csendes tanulmányaimban itt ismerkedtem meg az ó- és újkor legnagyobb szellemeivel, itt kezdtem felfogni minden csodálatosságával a világot, itt tanultam meg szolgálni az emberiséget, itt gyúltam szerelmére a szabadságnak. Reggelenként a Páncél hegyén én előbb zengém Kölcsey Himnuszát, mint dalát a korán kelő pacsirta."8 A visszaemlékező sorok Szemere személyiségének három alapvető vonására irányítják rá a figyelmet: a bámulatosan széleskörű érdeklődésre, a kötelességtudatra és a szentimentalizmusra. Olyan vonások ezek, amelyek befolyásolták Szemerét abban, hogy politikai pályára lépjen. Szemere csakhamar tekintéllyé vált diáktársai között. Tevékeny szerepet játszott a különböző diákegyesületek munkájában, A jogásziaknak korábban volt egy „Pánczélország" nevű egyesülete, amely rendszeres üléseket tartott, s amely a vármegyei élet mindennapjainak modellálásával elősegítette a leendő 4 Ld. erre Kölcseyhez írott, 1836. júl. 8-i levelét. Közli Csorba Sándor: Szemere Bertalan kiadatlan beszédvázlatai és levelei Kölcsey Ferenchez. Acta Academiae Paedagogicae Nyiregyháziensis. 10/B. Nyíregyháza, 1985. (továbbiakban Csorba Sándor, 1985.) 119. 5 Csengery Antal 181-184. 6 Csengery Antal 178. 7 Csengery Antal 178-179. 8 Idézi Csorba Sándor, 1984. 23. Kölcsey munkáit 17 éves korában kezdte olvasni, ld. erre Szemere Pálhoz intézett 1833. jan. 26-i levelét. Ráday Levéltár (Dunántúli Református Egyházkerület Ráday Gyűjteménye), Budapest (továbbiakban RL) Szemere-Tár (továbbiakban SZT) 13. k. No. 4.