Századok – 2008

TÖRTÉNETI IRODALOM - Charles L. H. Coulson: Castles in Medieval Society. Fortresses in England, France and Ireland in the Central Middle Ages. (Ism. Horváth Richárd) II/520

cenzens legkevésbé sem szeretné kisebbíteni, azt látnunk kell, hogy efféle vizsgálatokra a magyarországi középkori okleveles forrásanyag teljességgel alkalmatlan. E sorok írójának ismeretei szerint itthon az elmúlt évtizedekben csupán egyetlen dolgozat született e témában Kubinyi András tollából, aki Gúti Ország Mihály nádor (1458-1484) leányának, Zsófiának hollókői tartózkodása okait mutatta be (Egy késő középkori főrangú hölgy végrendelkezésének tanulságai. Történelmi Szemle 39. [1997] 401-410.). Voltaképpen e fejezet hozadékát a várak társadalmi vonatkozásairól alkotott képünk szélesítésének lehetősége jelenti. A várbeli élet sokrétű elemzése, a nők és gyermekek szerepének bemutatása mind-mind része a szerző katonai elemeket túlhangsúlyozó elmélettel szembeni „harcá"-nak. Ha végül meg kellene fogalmaznunk a kötet központi gondolatát, aligha tévedünk, ha úgy véljük: Coulson számára a középkori vár nem statikus építmény, hanem időről időre, társadalmi helyzetből adódóan avagy a hatalom szándékainak megfelelően meghatározott fogalom, legfőképpen pedig szimbólum. Minden egyes forrását ezen a szemüvegen keresztül olvassa. Láthattuk, nála nem mindegy, hogy ki és milyen hivatalt viselő személy az épület birtokosa, a királyság gazdasági-társadalmi szempontból változatos régiói közül melyikben fekszik az erősség, mikor és miért engedélyezik bővítését, erődítésekkel való ellátását. Ha a magyar olvasó számára van Coulson könyvének közvetlenül is értékesíthető eredménye, akkor az mindenek előtt a szemléletbeli és forrásértelmezési lehetőségek széleskörű megismerési lehetősége. Ezen túl azonban e könyv bepillantás az angliai hatalmi szervezet és hatalomgyakorlás működésének részleteibe is. S bár szenvedélyes, néhol pedig igencsak szigorú érvelés jellemzi a kötetet, mindvégig jól követhető a külföldi olvasó számára is, remekül tagolt, s természetesen az angolszász hagyományoknak megfelelően minden igényt kielégítő név- és tárgymutató zárja. Ha hiányossága lehet, akkor az legföljebb a kizárólagosan angol szempontokat követő vizsgálódásában fedezhető fel. Ez persze a szigetország historikusaira általánosságban jellemző, de várakról lévén szó, aligha elégséges ez a magyarázat. Amikor „külföldre" merészkedik, az is csupán az angolok által megszállt Írországot és Franciaországot jelenti. Coulson kiváló monográfiája szemléletével, módszertanával, s a középkori angliai királyi hatalomnak az egykorú magyarországival való részleges párhuzamai (pl.: időről-időre erős királyi központ) folytán a hazai olvasó számára is érdekes, megtermékenyítő olvasmány lehet. Mondható mindez annak dacára, hogy az általa fölvetett kérdések egy részét a francia és a német irodalom már érintette: gondolhatunk például a német nyelvterületen oly szerteágazó rezidenciakutatásra. Még ha véleményével nem is ért mindig egyet a magyar forrásanyag ismerője, abban biztosak lehetünk, hogy a várakról kialakult eddigi képünket feltétlenül átgondolásra serkentheti. S ha ez megtörténik, célját messzemenően elérte. Horváth Richárd