Századok – 2008
BESZÁMOLÓ - Árpád emlékezete. Az MTA Történettudományi Intézete és az MTA Európa-történeti Munkacsoportja által a honfoglalást lezáró pozsonyi csata 1110. évfordulója alkalmából megrendezett tudományos konferencia. 2007. november 13. (Ism. Weisz Boglárka) II/499
ÁRPÁD EMLÉKEZETE Beszámoló az MTA Történettudományi Intézete és az MTA Európa-történeti Munkacsoportja által a honfoglalást lezáró pozsonyi csata 1110. évfordulója alkalmából 2007. november 13-án megrendezett konferenciáról A konferenciát bevezető előadásában Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója kifejtette, hogy a kutatókat a kutatói kíváncsiság mellett különböző kihívások, mint például a közgondolkodásból fakadóak, vezérlik. A történettudomány egyik nagy terhe, hogy újból és újból felbukkannak tabu-témák, mint például az 1970-es években a fasizmus története. Az 1989-ben felgyorsult politikai változások hivatalosan ugyan visszaszorították ezeket, a politikai erők azonban, saját érdekeiktől vezérelve, időről-időre aktualizálnak egy-egy kérdéskört. Ezáltal új hasadásjött létre, melyet az úgynevezett jobb-, illetve az úgynevezett baloldalnak a történelem egyes részleteinek kisajátítására való törekvése mélyít el. A történésznek el kell utasítania a politikailag kihasználható érvrendszerek használatát, és politikai felhangoktól, szónoklatoktól függetlenül, a szakma szempontjait kell előtérbe helyeznie. A történész számára minden témának önmagában kell érdekesnek lennie. A magyar kutatónak attól sem szabad tartania, hogy álláspontja olykor — nemzeti alapon — szembekerülhet a környező államok történészeinek nézeteivel. Az Árpád konferencia megrendezése a kutatói és a közgondolkodásból származó kihívás mellett, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Középkori Osztályának módszeres, az egész középkori magyar történelmet feltáró igényének köszönhető. Glatz Ferenc kiemelte, hogy jelen konferencia valamennyi előadása európai kitekintéssel vizsgálja a honfoglalás korát. Ez elengedhetetlenül szükséges az új Európa-tudat alapjainak megteremtéséhez. Ezt követően Fodor István, a Magyar Nemzeti Múzeum címzetes főigazgatója, a Szegedi Tudományegyetem professzora kapott szót. Árpád és népe a régészet tükrében című előadása kezdetén leszögezte, hogy mind a történészek, mind a régészek nehéz helyzetben vannak — előbbiek a történeti források szűkössége, utóbbiak Árpádtól származó tárgyi emlék hiánya miatt —, amikor Árpád vezér alakjáról nyilatkoznak. A múzeumokban őrzött nagyszámú honfoglalás kori lelet, és az ásatásokon tett megfigyelések azonban Árpád honszerző népéről igen sokat elárulnak. E régészeti emlékek nem kis hányada már a 19. században — főként annak vége felé — is a kutatók és az érdeklődők rendelkezésére állt, ennek ellenére a művészi alkotásokban a tudományos eredményekből kirajzolódó kép hasznosításának teljes hiánya figyelhető mep, aminek közismert példája az 1895-re elkészült Feszty-körkép. 1907-ben az Árpád és az Arpá-
