Századok – 2008
VITA - Zsoldos Attila: Elveszett források, paraszt urak és Ottó herceg. Somogy (és Zala) megye korai történetének ismeretéhez II/490
kább találom a magam, semmint Kertész Balázs álláspontjával összhangban lévőnek. Az mindenesetre bizonyos, hogy ennyi muníció birtokában erős túlzás — a Veszprémy tanulmányát nem ismerők számára pedig kifejezetten félrevezető — Kertész általam kifogásolt kijelentése. Kertész Balázs azon kérdésére, mi szerint „Zsoldos elmélete kapcsán az a kérdés is felvethető, hogy ha valóban létezett egy korai István-életrajz, s az Somogyot és Zalát is Koppányhoz kapcsolta, akkor a jelenleg ismert István-legendák miért nem nevezik meg sem Koppányt, sem az említett területeket",1 1 nem tudok válaszolni, a kérdésnek azonban nem tulajdonítanék túlzott jelentőséget, hiszen a ma ismert legendák— és krónikák — olyan kardinális jelentőségű eseményről is szembetűnő szűkszavúsággal számolnak be, mint amilyen például István koronázása volt. Eljárásuknak nyilván megvolt a maga oka, mégha azt ma már nem is lehet kideríteni.1 2 Kertész Balázs egy további felvetésére — „minimális az esélye annak, hogy a Kartauzi Névtelen a 16. század első negyedében ugyanannak a csupán feltételezett forrásnak ugyanazt a részét használta, amelyet a 15. század végén a ferences Laskai Osvát"1 3 — megfelel önmaga, amikor tanulmánya következő bekezdésében úgy vélekedik: , joggal tételezhetjük fel", hogy a Karthauzi Névtelen Laskai munkájának ismeretében dolgozott.1 4 Ha ugyanis Kertésznek igaza van, akkor a Karthauzi Zalára vonatkozó híre is Laskaitól származhat — aminek lehetőségével a korábbiakban magam is számoltam —, ha viszont tévedne e kérdésben Kertész, azaz a Névtelen Laskaitól függetlenül tudott Koppány és Zala kapcsolatáról, akkor semmivel sem valószínűtlenebb, hogy ugyanazon forrást használták, mint az, hogy ugyanazon szájhagyományt ismerték volna (ne feledjük: Laskai Zalára vonatkozó híradását Kertész valamiféle szájhagyományra vezeti vissza). Egyébiránt nem szükségképpen kellett ugyanazt a forrást használnia Laskainak és a Karthauzi Névtelennek. Félreértés végezetül az alapja mindazon megjegyzéseknek, amelyeket Kertész Balázs a Karthauzi Névtelennél felbukkanó „paraszt urak" kifejezéssel kapcsolatos magyarázatommal szemben tett. Egyetértek ugyanis Kertésszel abban, hogy a „terminus a világi főméltóságokat jelöli".1 5 Ha Kertész mégis mást olvas ki írásomból, akkor kénytelen vagyok arra gondolni, hogy nem fogalmaztam elég világosan. Bár mindazok közül, akik kérdéses tanulmányomat még kéziratban vagy már megjelenése után elolvasták, és megtiszteltek azzal, hogy megosztották velem véleményüket az abban foglaltakról, egyedül Kertész Balázs értette félre mondanivalómat, azonban ez az egyetlen eset is éppen eggyel több a kívánatosnál. Ervelésemben a „paraszt urak" kifejezésnek a jelentése nem jutott szerephez, úgy gondoltam ugyanis — mint látnivaló: tévesen —, hogy az, a Hartvik-legenda párhuzamos helyével együtt említve a Névtelen szóban forgó passzusát, magától értetődik. Ha a kifejezésnek azt a jelentést tu-11 Kertész B.\ Laskai Osvát és a Kartauzi Névtelen i. m. 480. 12 A magyar források István koronázásával kapcsolatos feltűnő visszafogottságának egy lehetséges okára 1. Koszta László recenziójának idevágó fejtegetéseit, Századok 141. (2007) 1033. 13 Kertész B.\ Laskai Osvát és a Kartauzi Névtelen i. m. 480. 14 Uo. 480-481. 15 Uo. 481.
