Századok – 2008
VITA - Kertész Balázs: Laskai Osvát és a Karthauzi Névtelen magyarországi forrásairól. Feltételezett elbeszélő művek használatának problémája II/474
helytörténeti emlékek és mondák a történelmi eseményekre rímelve legalább annyira szólnak Szent Istvánról, mint az ellenfeléről, mégis okunk van feltételezni, hogy a középkor századaiban önálló mondakör formálódott a somogyi vezér személye körül, amelynek mára csak morzsái, töredékei maradtak meg".91 Feltételezhető, hogy a ferences író ismert Koppány-mondákat. Nevéből (Osualdus de Lasko) arra következtethetünk, hogy Somogy szomszédságában, a Baranya megyei Laskón született. Csánki Dezső történelmi földrajza ezt az egy Laskó nevű települést ismeri.9 2 Korábban a gyulafehérvári székesegyház kapcsán már esett szó arról, hogy a ferences barát az írott kútfők mellett a szóbeliségből is merített.9 3 Témánk szempontjából érdemes röviden áttekinteni a kutatási eredményeket, mivel az a mód, ahogy az író az említett székesegyházhoz köthető hagyományt felhasználta, támpontot nyújthat a Zala-probléma megoldásához. Laskai három Szent László-napi prédikációt állított össze,9 4 ezek közül az elsőben és a harmadikban együtt szerepel Várad és Gyulafehérvár, azonban a szövegkörnyezet értelmezése nem problémamentes. Az első László-beszédben a következőket olvashatjuk: „ ... Sze?it László két püspöki székesegyházat épített, tudniillik a váradit és a fehérvárit, melyeket királyi bőkezűséggel megadományozott" A harmadik László-sermo szóban forgó helye így hangzik: „Két püspökséget is szervezett és királyi bőkezűséggel gazdagított, a váradit és a gyulafehérvárit Erdélyben",9 6 A szerző mindkét esetben támaszkodott a László-legenda alábbi mondatára: „Két püspökséget szervezett, s királyi bőkezűséggel berendezett",9 7 Várad és Gyulafehérvár együttes említése mindkét prédikációban tartalmi többletet jelent a legendához képest, azonban amíg az első idézet a váradi és a gyulafehérvári székesegyház építését tulajdonítja a szent királynak, addig a második idézetet csak úgy értelmezhetjük, hogy László két püspökséget szervezett: a váradit és a gyulafehérvárit. A sermórészletekkel kapcsolatban egyrészt az a kérdés merül fel, hogy a legendához képest mutatkozó szövegtöbblet milyen forrásból származik, másrészt az, hogy a két citátum jelentése közötti különbség mivel magyarázható. Vizsgálataim során arra az eredményre jutottam, hogy a ferences barát Várad esetében azt a középkor végén is közismert hagyományt rögzítette, mely szerint a székesegyházat Szent László ala-91 Magyar Zoltán: Koppány alakja a néphagyományban. In: Szent István és az államalapítás i. m. 95-104, az idézet: 95. (első megjelenés: Valóság 41. [1998: 3.] 29-38.). 02 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I—III., V Bp. 1890-1913. II. 463.; Helynévmutató Csánki Dezső történelmi földrajzához. Összeáll. Ördög Ferenc. Bp. 2002. 503. A település már az Árpád-korban is létezett, 1. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-IV Bp. 1963-1998. I. 335, vö. még Horváth R.: Laskai Ozsvát i. m. 7. 93 Kertész B.: A gyulafehérvári székesegyház i. m. 94 Osualdus de Lasko: Sermones de sanctis i. m. 48, 49. és 50. sermo. 95 ... beatus Ladislaus monasteria episcopalia duo construxit, scilicet Varadiense et Albense, que regia largitate dotavit. - Osualdus de Lasko: Sermones de sanctis i. m. v2v, vö. Madas Edit: Sermones de sancto Ladislao rege Hungáriáé. Középkori prédikációk Szent László királyról. (Kétnyelvű kiadás) Debrecen 2004. (ATAQA XV) 212-213. 9fi Duos quoque episcopatus ordinavit et regia largitate locupletavit, Varadiense et Albense Gyele in Transilvania. - Osualdus de Lasko: Sermones de sanctis i. m. x3v, vö. Madas E.: Sermones i. m. 266-267. 9' Szent László király legendája i. m. 97. A latin eredeti: Duosque episcopatus ordinavit et regia largitate locupletavit. - SRH II. 519.
