Századok – 2008
VITA - Erdélyi István: A kutatás korlátozottsága és korlátozása. Hozzászólás Bálint Csanád tanulmányához II/463
Erdélyi István A KUTATÁS KORLÁTOZOTTSÁGA ÉS KORLÁTOZÁSA Hozzászólás Bálint Csanád tanulmányához1 Előrebocsátjuk, hogy a régészeti kérdések megválaszolási kísérletére részünkről csak azután térhetünk rá, miután felvázoljuk elképzeléseinket az általános kérdések megválaszolásáról. Most azért láttam szükségesnek hozzászólni Bálint Csanád nagyszabású tanulmányához, mert egyrészt rám is hivatkozott,2 és amiatt, hogy magam már igen korán érdeklődni kezdtem a régészeti kutatások elméleti-módszertani oldala iránt. Tehát volt véleményem az egész kérdéskörről. 1954-ben ott voltam a Műcsarnokban, László Gyula professzor ama előadásán, amelyik éles kritikát váltott ki Banner János professzor részéről, aki korábban egyébként soha nem foglalkozott módszertannal. Akkoriban a megjelenés előtt álló Régészeti Kézikönyv (egyetemi segédkönyv) egyik szerzőjeként és szerkesztőjeként kellett ezzel is foglalkoznia. László Gyula ama néhány magyar régész közé tartozott, akik érdeklődtek az elméleti kérdések iránt és foglalkoztak is azokkal. Korábbról legfeljebb Tompa Ferencet, vagy Gallus Sándort említhetjük még meg. Az „etnosz" fogalom változásai Az elmúlt, több mint két évezred írásos forrásai alapján már tényleg képet alkothatunk arról, hogyan változott ez a fogalom a különböző emberi társadalmakban. Bálint Csanád áttekintése széleskörűen tesz ennek eleget. Mivel azonban most csupán a koraközépkori helyzet érdekel bennünket erről az oldalról, az új- és legújabb történelmi korban bekövetkezett változást csak összehasonlításként, mintegy visszatekintő megvilágításként használjuk. Mivel a magyar régészek körében jól ismert Móra Ferenc szellemes mondása, miszerint a néprajz és a régészet egyazon szelet kenyér két oldala, nyilvánvaló, hogy helyesnek tűnik először ennek a kérdéskörnek a megvizsgálása. Az etnosz szónak, mint néprajzi tudományos szakkifejezésnek a taglalására, magyarázatára valójában csak a 20. század elején került sor. A Bálint Csanád által felvázolt hatalmas szakirodalmi ismeretek kiegészítéseként azért utalunk a továbbiakban az oroszországi néprajzkutatók megkö-1 Bálint Csanád: Az etnosz a kora középkorban. Századok 140. (2006) 277-348. 2 Uo. 281. (13. sz. jegyz.). - Kiegészítésként 1. még Erdélyi István-. Etnosz i arheologija. Studijné Zvesti 1988. 25. 77-79, előadásom Kisvezekényben, 1988-ban, a régészet elméleti kérdéseiről tartott nemzetközi konferencián.
