Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gulyás László Szabolcs: Középkori mezővárosi foglalkozásneveink forrásértékéről II/437
tartozik, amely kívül esik az általunk felhasználandó körön.80 Kérdéseket vet fel a sekeres—zekeres név. A jobbágy általában rendelkezett szekérrel, így ez a szó csak akkor bírt megkülönböztető erővel, ha az illetőnek több köze volt a szekerekhez, mint polgártársainak. Ebben az esetben a 'szekérgyártó', illetve a 'fuvaros' értelmezés is felmerülhet.8 1 Van még három olyan, a fentiekhez hasonló vezetéknév, amit meg kell említenünk. A sos~soos, az olaos—olayws, illetve a borsos—borsoos—borsoz név egyaránt lehet tulajdonságra utaló ragadványnév és foglalkozásnév is.8 2 Mivel azonban ez a négy bizonytalan elnevezés alakilag a fent felsorolt -s képzős nevekkel vág egybe, a következetesség megkívánja, hogy ezeket se vegyük be vizsgálatunk foglalkozásnevei közé. A szakirodalom a fentiek közül egyébként többet is mesterségnévnek tekintett, így például Székely György a szekeres, a kutas, az olajos, a patkós, a seres és a sós neveket, Hajdú Mihály a csíkost, a faggyast, illetve szintén a kutast, a patkóst, a serest és a sóst.8 3 A vizsgálathoz azokat a személyneveket használhatjuk fel biztonsággal, amelyek fennakadtak a rostán. Ezek a legnagyobb valószínűség szerint már valóban mesterséget takarnak. Lássuk tehát ezeket a neveket, és azt, hogy azokat hány azonosított polgár viseli! 1. Ács nevet viselő személyből kettő van adataink között: alch—alcz—alczt néven. Ezek közül az egyik esküdt is volt.8 4 2. Aranyművest egyetlenegyet ismerünk a 14. századi Patakról, foglalkozása latin alakban volt lejegyezve: Gregorius aurifaber de Byste.8 5 3. Laurentius ligator lignarius, aki esküdti hivatalt viselt 1428-ban Telkibányán, favágó vagy faműves volt. Elképzelhető, hogy munkája a bányászattal függött össze.8 6 4. Fazekas kettő szerepel okleveleinkben, egyik a német tepner kifejezéssel, a másik a magyar fazekas szóval. Egyikük szikszói esküdt is volt.8 7 80 Többek között 1. DL 14 317. és DL 17 114., vö. Kázmér M.: Családnevek i. m. 246. — Az sem lehetetlen, hogy a szó tulajdonságra utalt. 81 DL 18 006., DL 10 258., DF 269 883. Vö. Kázmér M.: Családnevek i. m. 984. és Szamota I.: Oklevélszótár i. m. 902-903.: auriga, agitator, trigarius, curulis. A paraszti szekerészekre vonatkozólag 1. Székely Gy.: Termelőágak i. m. 331. 82 Sós: DL 9452., DL 14 453., DL 17 750., DL 18 299., DL 35 797, DL 70 768., DF 215 141., DF 216 809, DF 217 486. ('sós'-ként, melléknévként értelmezi Szamota István [Szamota /.: Oklevélszótár i. m. 857.: salsus, subsalsus]. Ugyanakkor Kázmér Miklós szerint [Kázmér M.: Családnevek i. m. 946-947.] 'sókereskedő, sóvágó, sószállító' jelentéssel bír); Olajos: DF 229 261, DF 229 262. és DF 229 629. (Szamota /.: Oklevélszótár i. m. 708.: olearius, oleatus, oleosus azaz 'olajütő, olajkereskedő', valamint 'olajos' mint melléknév; Kázmér M.\ Családnevek i. m. 764.: 'olajütő, olajárus' jelentésűnek tartja); Borsos, borsós: DF 215 139, DF 229 381, DF 264 565, DF 269 883, DF 269 936. (Kázmér Miklós szerint [Kázmér M.: Családnevek i. m. 174—175.] itt 'bors-', vagy 'füszerkereskedő'-ről lehet szó, vagy pedig borsó termelésére utal; Szamota viszont [Szamota /.: Oklevélszótár i. m. 89.: piperatus, pretiosus] mindenféleképpen melléknévnek gondolja. 83 Székely Gy.: Termelőágak i. m. 323-324, 329-331, valamint Hajdú M.: Garam-Ipoly köze i. m. 39, 41, 46, 48, 50-51. 84 DL 18 694, DF 215 070, DF 215 139. — Jelentésére vonatkozóan 1. 46. sz. jegyz. 85 DL 77 082. 86 DL 11 976. — A ligator szó szerint 'kötöző' értelemmel bír, míg a lignarius 'favágó'-t, 'faműves'-t jelent. 87 Fazekas: DF 215 139.; Tepner: DL 18 694. és DF 215 070. — A „tepner" szó jelentésére vonatkozólag 1. Josef Karlmann Brechenmacher: Etymologisches Wörterbuch der Deutschen Familiennamen. 1. Bd. Limburg a. d. Lahn. 1957. A. C. Starke. 292.
