Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
Zsigmond 1412 májusában számos európai uralkodó és előkelő részvételével hatalmas ünnepséget rendezett Ulászló tiszteletére Budán, s mivel az illusztris vendégek14 8 igencsak népes kísérettel tartózkodhattak a városban, teljességgel valószínűtlen, hogy ekkor ott számottevő építkezések folytak volna. Zsigmond 1412 októberének elején Borbálával együtt hagyta el Budát és 1419 augusztusáig nem is tért oda vissza. Borbála ugyan 1413. áprilistól 1414. szeptemberig jónéhány alkalommal keltezett Budán, ám sem a királynénak, sem udvartartásának nem feltétlenül kellett ezen időszak alatt folyamatosan a városban tartózkodnia, hiszen a közelben több királynéi birtok (Óbuda, Csepel-sziget) is feküdt. Az uralkodó és az udvar egy jelentős részének távolléte miatt tehát 1413 és az azt követő néhány év elvileg ideális lehetett nagyobb léptékű építkezések lebonyolításához, a munkák tényleges megtörténtét bizonyító adatoknak egyelőre azonban híján vagyunk. A jelenleg rendelkezésünkre álló információk csupán feltételezések megfogalmazására jogosítanak fel. 1411. február 17-én Zsigmond Johann Weissensteint azzal küldte Bécsbe, hogy ott számára 1000 forint értékben építkezéshez megfelelő (tochtig und fuglich) faanyagot vásároljon149 - kár, hogy fa további sorsáról semmit nem tudunk. Az uralkodó még ugyanezen év októberében egy kőfaragót, a következő év februárjában pedig deszkafűrészelőket (serratores asserum in vestro vulgari Brethsneyder) kért Kassától - a dolog szépséghibája ez esetben az, hogy az előbbit Visegrádra, az utóbbiakat pedig Szegedre hívatta.15 0 Az építkezések menetét illetően némi fogódzót talán egy 1416-ból származó adat nyújthat. Zsigmond 1416. július 8-án Leedsben a nürnbergi Hartmann mester részére a Budán már elvégzett munkák fizetségeként 1000 rajnai guldent rendelt fizetni: a forrásban rorsmidként szereplő mester feladata a víznek a budai Várhegyre való felvezetése (vns das wasser zu Ofen in unser stat uf den berg zuleitten) volt.151 Kérdés, hogy Hartmann mester pontosan mikor dolgozott Zsigmondnak Budán: az irat kiállítása előtt egy-két évvel vagy netán jóval korábban? Amennyiben a mandátum kiadása nem sokkal a mesterre bízott feladat befejezése után történt, az adatból talán következtethetünk arra, hogy nem sokkal 1416 előtt nagyobb föld- és kőművesmunkák folyhattak Budán; sőt, a fent említett budai ünnepségeket és a királyi pár itineráriumának adatait figyelembe véve, feltételezhető, hogy éppen 1412 ősze és 1416 között. Ez az időszak pedig pontosan egybeesik a királyi kúria bíróságainak törvénynyolcadokon való visegrádi jelenlétével, így tehát elképzelhető, hogy a nagy felfordulással járó építkezések idején az octávákra jelentős számban érkező peres feleket és kíséretüket Budáról a korábbról már jól ismert bíráskodási helyszínre, Visegrádra irányították át. 148 ZsO III. 2224. sz. 149 Quellen zur Geschichte der Stadt Wien II/l. Ed. Anton Mayer. Wien 1898. 418. (ZsO III. 155. sz.). 150 1411. okt. 12.: magistrum Nicolaum lapicidam ad nostram maiestatem personaliter ad Vissegrad destinari debeatis - Történelmi Tár 10. (1887) 781. (ZsO III. 1051. sz.); 1412. febr. 5.: vestre fidelitati firmissimo nostro regio sub edicto precipimus et mandamus [...] predicte artis magistros in numero maiori quo potestis colligere [...] et tandem [...] versus Zegedinum transmittere debeatis - uo. (ZsO III. 1690. sz.). 151 ZsO V 2086. sz.; RI XI/1. 1967. sz.
