Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
Bármilyen tetszetős is ez az elgondolás, ismerve azt a „nagyvonalúságot", amivel Zsigmond tartozásait kezelte, nem lehetünk teljesen bizonyosak benne, hogy Hartmann mester esetében az uralkodó valóban egy nemrégiben befejezett munka díját kívánta törleszteni, és nem egy régóta húzódó ügy rendezésére szánta el végre magát. Zsigmond tartozását Nürnberg 1416. évi adójának még lekötetlen részéből, ennek hiányában a város 1417. évi Szent Márton napi adójából kívánta kiegyenlíteni; 1420. február 20-án Boroszlóban (Wroclaw) viszont a király immár St. Rothenburg (Rothenburg ob der Tauber) városát utasította, hogy a következő Márton-napon esedékes adót Hartmann Rotschmid nürnbergi polgárnak fizessék.152 Hogy ez utóbbi mandátum még ugyanannak a munkának a(z elmaradt) díját érintette-e — s ez esetben Hartmann mester négy évig hiába várt a pénzére — vagy már egy újabb megbízás honoráriumára vonatkozott, ugyanúgy nem tudjuk, mint ahogy azt sem, hogy Zsigmond 1416-ban említett tartozása pontosan mióta állt fenn. Az ugyanezen évtizedből rendelkezésünkre álló másik két adat, sajnos, nem nyújt további támpontot a budai építkezések lefolyásának megismeréséhez, legfeljebb annak illusztrálására alkalmasak, mekkora kiadásokkal is járhatott mindez. 1416. október l-jén Onofrio Bárdi királyi sókamarás Hammersbach Miklós sopronijegyzőtől átvette a városra a királyi építkezések okán kirótt 200 forint adót (pro taxa eidem civitati per barones imposita laboresque ad regios deputata),153 amely négy évvel később épp Péter királyi építőmester éves fizetésének felelt meg.15 4 A kutatásokat nem csak amiatt nem tekinthetjük lezártnak, mert a „miért Visegrád?" kérdésre nem tudtam teljesen megnyugtató választ adni. Bár a királyi kúria bíróságait illetően, reményeim szerint, szolgáltam néhány új adattal, ezek működésére vonatkozóan ugyanúgy további kérdések merülnek fel, mint a nagykancellária esetében. Noha a legfontosabb törvénynyolcadok tartásának hozzávetőleges idejét sikerült meghatározni, és annyit bizonyosan állíthatunk, hogy az 1410-es években egy ideig Budán kívül Visegrádon is működtek a kuriális bíróságok, ahhoz, hogy az ezekről alkotott kép teljessé váljon, szükséges lenne az oklevelekben említett további octavákkal15 5 vagy éppen az itt elemzett nyolcados törvényszakok között kiállított visegrádi keltezésű oklevelekkel részletesebben foglalkozni. További kutatásokra bátorít az is, hogy egy visegrádi és egy budai királyi ítélőszék párhuzamos működésének lehetőségét Gerics József az Anjou-korra vonatkozóan már felvetette.15 6 Egyáltalán, az oklevelek tüzetesebb tartalmi elemzése valószínűleg számos adattal egészíthetné ki a központi bíróságok működéséről alkotott elképzeléseinket. 152 RI XI/1. 4020. sz. 153 Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története 1/2. (1407-1429) Sopron 1923. 116. (ZsO V 2332. sz.). 154 1420. jún. 24: iudex et iurati cives civitatis Cassa [...] viro provido magistro Petro architected regie maiestatis suo annuo pro salario [...] CC florenos auri puri porrexerunt et assignaverunt - Történelmi Tár 18. (1895) 205. (ZsO VII. 1884. sz.). 105 Az oklevelek említik Újév, Böjtközép, Hamvazószerda, Pünkösd, Keresztelő Szent János, Midenszentek, Nagyboldogasszony, Szent András, Gyertyaszentelő, Kisasszony-nap octaváját. 136 Gerics József: A magyar királyi kúriai bíráskodás és központi igazgatás Anjou-kori történetéhez. In: Uő: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Szerk. Zombori István. (METEM-könyvek 9.) Bp. 1995. 313. (81. sz. jegyz.).
