Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403

tével, a 15. század első felében a központi adminisztráció intézményei még tá­volról sem váltak az uralkodótól független szervekké, „modern hivatalokká".140 Noha képesek voltak a király közvetlen irányítása nélkül ellátni feladataikat, az uralkodó jelenléte vagy jelen nem léte igenis befolyásolta működésüket. Zsig­mond hazatérése 1419-ben például felborítani látszik a távollétében kialakult rendet: középpecsét és a különös jelenlét ez évben feltűnően kevés oklevelet adott ki, ráadásul a középpecsét ez évben kétszer Fehérvárott (március 12. és június 6.), egyszer Visegrádon (április 17.) és egyszer Kassán (június 7.) kelte­zett, míg a specialis presentia és a nagybírák oklevelei február-márciusban, il­letve június elején Fehérvárott keltek.141 Amíg Zsigmond nyugati tartózkodása idején általános királyi rendeletre történő perhalasztásokkal csak az 1415. évi boszniai hadjárat okán14 2 és 1417-ben találkozunk,14 3 az uralkodó hazatértével ezek száma is megszaporodik: de generali regio edicto halasztották az ügyeket 1419-ben a török elleni hadjárat miatt144 a György, Iván és Jakab octáváról előbb Mihályra, majd innen tovább a következő év Vízkeresztjére; 1421-ben Györgyről Jakab, 1422-ben Jakabról Mihály, 1423-ban Mihályról (valamint a Mindenszentek és András nyolcadáról) szintén a következő év Vízkeresztjére. Az uralkodó személye tehát nagyon is meghatározó. Tény az is, hogy a Kanizsaiak 1412. augusztus 9-én Visegrádon a már meglé­vő ingatlanuk szomszédságában újabb házat kapnak Zsigmondtól.14 5 Tudjuk azt is, hogy Szászi János alkancellárnak 1421 és 1423 között volt szállása Visegrá­don,14 6 de vajon volt-e korábban is? Előbbre vinne-e a válaszadásban, ha tudnánk: az ország kormányzásában valami módon érintettek közül ki rendelkezett még Vi­segrádon ingatlannal? Természetesen a kérdést Budára vonatkozóan is fel kell tennünk, de Végh Andrásnak köszönhetően ez esetben könnyebb helyzetben va­gyunk.14 7 S ha már a várostopográfiánal járunk: játszhattak-e esetleg szerepet a Budán folyó építkezések a bíróságok ideiglenes visszaköltöztetésében? 140 Klaus Neitmann ezeket a helyhez kötöttséggel és a hierarchikus szerveződéssel jellemzi {Klaus Neitmann-. Was ist eine Residenz? Methodische Überlegungen zur Erforschung der spät­mittelalterlichen Residenzbildung. In: Vorträge und Forschungen zur Residenzenfrage. Hrg. Peter Johanek. Sigmaringen 1990. 29.). Szilágyi Lóránd szerint a 15. század átmenet a „régi személyes jellegű és az új, hivatali jellegű" kormányzat között (Szilágyi Loránd.-. A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban 1458-1526. Turul 44. [1930] 3.). Ezt a nézetet fogadja el Kubinyi András is (Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV század második felében. In: Tanulmányok Budapest múltjából 12. [1957] 25.). 141 Ez évben Vízkereszt octavája a nagybírói oklevelek keltezései szerint a megszokottnál ké­sőbb, febr. 21-én kezdődött és márc. 27-ig tartott. 142 ZsO V 636. sz. 143 Érdekes, hogy 1417-ben az országgyűlés miatt (ZsO VI. 727. sz.) az országbírói iroda „de generali regio edicto" halasztott Szent Jakabról Szent Mihályra (bár Perényitől 1417. szept. 7-ről ismerünk ítéletlevelet, 1. ZsO VI. 903. sz.), a nádori iroda viszont „a prelátusok és bárók általános határozatából" (ex generali decreto prelatorum et baronum regni - ZsO VI. 863, 877. sz-ok) tette ugyanezt. 144 propter instantem exercitus nostri contra Turcos instraurati motionem - ZsO VII. 985. sz. 145 ZsO III. 2518. sz. 146 Bónis Gy.: Jogtudó i. m. 104. 147 Végh András: Buda város középkori helyrajza. Középkori háztulajdonok a budai Várne­gyedben. PhD-értekezés. Bp. 2002. (kézirat).

Next

/
Thumbnails
Contents