Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
kutatás még nem világította meg kellően, így nem tudjuk, a királynéi udvar jelenléte mennyiben befolyásolhatta az ügyek szokásos vitelét. Mit mondhatunk tehát el összefoglalásképpen a nagypecsétről? 1413 augusztusáig (Csázma, Zágráb, Szalatnok), illetve 1416 februárjától (Kemlék, Dombró, Csáktornya) a nagypecsét Visegrádon és Budán kívüli keltezési helyei Eberhardhoz köthetők. Ez megfelel a szakirodalom eddigi álláspontjának, vagyis annak, hogy a nagykancellária az alkancellár, Szászi János vezetése alatt működött, s a pecsétet a Délvidéken tartózkodó Eberhard csak eseti jelleggel használta. Az elmondottak alapján valószínűsíthető továbbá, hogy az uralkodó távozása után röviddel (1413 őszétől) a nagypecsétet a vikáriusok, de elsősorban Kanizsai használta, és Zsigmond az ő rendelkezésére bocsátotta a nagykancelláriát is. Ez 1413 utolsó negyedében, illetve 1414 szeptemberének végétől mutatható ki egyértelműen, míg 1414 első tíz hónapjában elvileg elképzelhető Garainak (esetleg a királynénak) a tevékenyebb részvétele a kormányzásban, ami esetleg a nagypecsét használatát is befolyásolhatta. Zsigmond távollétében a kormányzással megbízott személyeknek nyilvánvalóan szükségük volt egy írószervre, annak pedig nincs nyoma, hogy az oklevelek kiállítását más kancellária (netán az érseki/nádori) bonyolította volna. Ellenkezőleg, ha a problémát a másik oldalról is megvizsgáljuk, kiderül, hogy a Zsigmond nevében vikáriusok relatio]ára kiállított oklevelek kivétel nélkül nagypecsét alatt keltek. A vikáriusi intézmény fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy Zsigmond magyarországi helytartóihoz intézett utasításait mindig a titkospecsét alatt és, néhány kivétellel, „commissio propria dornini regis" relatioval állították ki. Ha pedig a vikáriusok ilyen jelentőséggel bírtak az uralkodó szemében, talán nem volt elképzelhetetlen a kancellária és a felségi pecsét rájuk bízása sem.136 *** Azokat az eredményeket, amelyeket az 1413 és 1418 között Zsigmond nevében Magyarországon kiállított oklevelek alapján a királyi kűria bíróságainak működéséről, illetve a nagypecsét használatáról megtudtunk, az alábbi pontokban foglalhatjuk össze: 1) A nagyobb törvénynyolcadok (Vízkereszt, Szent György, Szent Jakab és Szent Mihály) tartásának időpontjait illetően megállapítható volt, hogy az 1410-es években ezek az ünnepet követő 30. és 40. nap között kezdődtek,13 7 és mintegy 20 napig tarthattak. (A kisebb octavák hosszúságára, a Böjtközép nyolcadának vizsgálata alapján, talán egy hetet feltételezhetünk.) 2) A kuriális bíróságok 1413 és 1415 között, pontosabban 1412 végétől 1415 Szent Mihály octavájával bezárólag13 8 a törvénynyolcadok idején — a 136 A lehetőséget Kumorovitz is megemlíti, de, néhány 1416-ból hozott példán túlmenően, részletesen nem elemzi a problémát, vö. Kumorovitz B. L.: A specialis presentia regia i. m. 435. és Uő: A magyar királyi egyszerű- és titkospecsét használatának alakulása a középkorban. A Gróf Klebersberg Kúnó Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve VII. Bp. 1937. 77. 13 ' L. a 61. és 63. sz. jegyzeteket. 138 A specialis presentia nov. 18-ától, Perényi nov. 19-től keltez Budán; Garaitól nov. 14-ről és nov. 24-ről budai és visegrádi keltezéssel is ismerünk oklevelet.
