Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
ceget, a mazóviai hercegeket, a shipski (stolpi) herceget, a gnieznói érseket, Wtoctawek (Leslau), Poznan, Plock, Warmia (Ermland) püspökeit, illetve a német lovagrend nagymesterét — Zsigmond három nappal később 1414. április 10-ére Budára idézte,12 7 igaz, a tárgyalást később Kanizsai és Garai május 12-ére halasztotta.12 8 Noha a tanúvallomások felvétele Budán csaknem egy hónapig tartott,12 9 az ítélet kihirdetésére, úgy tűnik, az érsek betegsége miatt nem került sor;13 0 legalábbis Ulászló novemberben ismételten Zsigmondot (és XXIII. János pápát) kérte döntéshozatalra.13 1 Ez év április végén az érsek még főpapi székhelyén volt (a perhalasztásról a közjegyző bizony ságlevelét a budai vár az alsó kúriájának nagyobb szobája mellett Esztergomban, az érsek szobájában állították ki), május 3-án és 6-án már Budán tartózkodott, ahol Dévény vár Garai Miklós nádor részére történő elzálogosításáról intézkedő oklevelek relatora.13 2 Kanizsai aztán június 10-én Visegrádon, 30-án Esztergomban július 21-én Kismartonban, augusztus 17-én ismét Esztergomban adott ki oklevelet; ezt követően augusztus 28-án Budán, október 4-én és december 24-én pedig Esztergomban kiadott nagypecsétes oklevél relatora. Garai 1414. nyári itineráriumát illetően sajnos semmi biztosat nem tudunk. Nyári budai jelenlétére utalhat esetleg az a tény, hogy 1414 őszéig kizárólag Visegrádon kiállított nádori oklevelekkel találkozunk, kivéve a június 19-e és 27-e közötti időszakot és augusztus 4-ét, amikor folyamatosan Budán adtak ki a nádor nevében okleveleket, de, mint mondtuk, ez az adat semmiképpen nem tekinthető bizonyítéknak. (Ez egyébként egybeesik azzal az időszakkal — 1414. június 29-e és július 29-e között —, amikor a középpecsét Visegrádról eltávozva egy hónapig Budán keltez.) Budát illetően végül meg kell jegyeznünk azt is, hogy Borbála királyné 1413 közepétől Aachenbe indulásáig gyakorlatilag Budán és környékén (Csepel-sziget, Óbuda, Pilis, Visegrád) tartózkodott.13 3 Borbálának Zsigmond nyugati útjai idején a kormányzásban betöltött esetleges szerepét — mint azt Amalie Fößel feltételezi134 —, illetve a vikáriusokkal való kapcsolatát13 5 azonban a 127 ZsO IV 1580. sz. 128 ZsO IV 1914. sz. - A Német Lovagrend nagymestere 1414. márc. 23-án jelezte a helytartóknak, hogy ápr. 8-án nem tud Budán megjelenni (ZsO IV 1795. sz.). 129 ZsO IV 1975. - Tanúvallomások felvétele 1414. máj. 19-én Budán (ZsO IV 2001. sz.) és május 30-án Esztergomban (ZsO IV 2038. sz.). 130 1414. júl. 28.: ZsO IV 2311. sz. - Kanizsai még novemberben is beteg (ZsO IV 2707. sz.). 131 ZsO IV 2667. sz. - Ulászlónak korábban is lehetett kifogása a vikáriusok döntőbíráskodása ellen, 1. ZsO IV 2206. sz. 132 ZsO IV 1944., 1954. sz-ok. 133 Engel P. - C. Tóth N.: Itineraria i. m. 171-172. 134 Amalie Fößel: Barbara von Cilii. Ihre frühen Jahre als Gemahlin Sigismunds und ungarische Königin. In: Sigismund von Luxemburg. Ein Kaiser in Europa. Tagungsband des internationalen historischen und kunsthistorischen Kongresses in Luxemburg, 8-10. Juni 2005. Ed. Michel Pauly, Frangois Reinert. Mainz am Rhein 2006. 95-112. - Hoensch szerint a királyné nem csak 1412 végétől vett tevékenyen részt a Magyar Királyság kormányzásában, de Kanizsai halála után egyedül irányított, 1. Hoensch, Jörg K.: Kaiser Sigismund i. m. 495-496. 135 Fößel szerint Zsigmond 1412 végén feleségét állította a magyarországi kormányzat élére, Garaival és Kanizsaival együtt {Fößel, A.: Barbara von Cilii i. m. 104.). A szerző nem említi a nádor és az érsek vikáriusságát. Szentpétery is úgy vélekedett, hogy férjének távollétében Borbála mint Zsigmond helyettese szerepelt (Szentpétery I.: Oklevéltan i. m. 208.).
