Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kondor Márta: A királyi kúria bíróságaitól a kancelláriáig. A központi kormányzat és adminisztráció Zsigmond-kori történetéhez II/403
zsai relatiojára kelt — okleveleiben írja, hogy a vikárius hozzá készül utazni. A pozsonyi prépost másnap kelt levele szerint az érsek már útban van Konstanz felé,113 január 20-án pedig Kanizsai már Bécsből keltez.11 4 De vajon összeköthetők-e valamiképp a nagypecsétes oklevelekről rendelkezésre álló adatok a vikáriusokkal? 1414 szeptemberének végétől a nagypecsét „rezidenciája" Esztergom, ezen időpont után Visegrádon háromszor (1414. január 17-én, valamint ez év Vízkereszt, illetve 1415 Szent György nyolcadán) keltez, és fel-feltűnik Budán, de nem számottevő gyakorisággal (6. táblázat). 1415 májusában a nagypecsétes oklevelek a Délvidéken (Mohács, Beremend, Gara, Diakó) kelnek, és Mohácson (1415. május 12.) — mint ahogy előtte Fehérváron (1415. április 25.) is — Kanizsai maga ad parancsot az oklevél kiállítására. Nagyon is valószínű, hogy az érsek-helytartó az ekkor induló boszniai hadjárat kapcsán11 5 — amelyre a két, Beremenden (május 17.) kelt nagypecsétes oklevél is hivatkozik — látogatott el az ország déli tájaira. Az 1416 elejéről való tatai, győri és kismartoni keltezési helyű nagypecsétes iratok szintén köthetők az érsek személyéhez: vélhetően azt az útvonalat adják, amelyen Kanizsai elhagyta a Magyar Királyság területét. (Győrben, mint említettük, Kanizsai ismét a királyi oklevelek reZaforaként szerepel.) Szil és Ikervár 1415-ben — Kismartonhoz hasonlóan — Kanizsai birtok,11 6 Marót érseki vadászóhely,11 7 a Szentgróton a vasvári káptalan részére kiállított mandátumok pedig nem másnak, mint Kanizsai Istvánnak és Jánosnak a sopron megyei Oka (Chaka),118 illetőleg Majád11 9 birtokba történő beiktatásáról intézkednek. Szerencsés helyzetben vagyunk a 1413 novemberében, Bácson kelt oklevelek esetében is, hiszen egy október 28-án Budán kelt perhalasztás kapcsán megtudjuk, hogy „Sóvári Soós Simon ... urát, János esztergomi érseket Bácsra kíséri, ahol az s a prelátusok és bárók a rác despotával az ország javát és hasznát érintő kérdésekről fognak tanácskozni",12 0 mint ahogy Garai nádor okleve-113 ZsO V 1409. sz. 114 ZsO V 1452. sz. - Kanizsaihoz mint magyarországi vikáriushoz címzett, titkospecsétes, „comissio propria domini regis" jegyzettel ellátott oklevelekkel legközelebb 1418 febr-jában találkozunk (ZsO VI. 1542, 1553. sz-ok), az érsek pedig 1418. márc. 5-én Esztergomból keltez. Röviddel hazatérte után azonban meghal (1418. máj. 30.). 115 A boszniai hadjárat miatti perhalasztásokra 1. pl. 1415. máj. 2.: ZsO V 580. sz, 1415. jún. 2.: ZsO V 703. sz. - Raguza Zsigmondhoz írott levele szerint a magyar sereg Garai János parancsnoksága alatt 1415. jún. 28-án érkezett Doboj várához, „útban Bosznia felé" (ZsO V 751. sz.). A magyar seregek még ez évben súlyos vereséget szenvedtek az oszmánokkal szövetséges Hervojától: Csupor Pál szlavón bán a hadjáratban életét vesztette, Maróti János fogságba esett, és csak sokára, 40 ezer aranyforint ellenében tudta megváltani szabadságát (Mályusz E.: Zsigmond király i. m. 111.). Zsigmond a török elleni hadjárat tervét már előző évben említette Ulászlónak (ZsO IV 2206, 2367. sz-ok), de a hadjáratban végül a lengyelek nem vettek részt. 1415. okt. 18-án Ulászló lengyel király és Vitold litván nagyfejedelem már tudott a magyarok vereségéről (ZsO V 1138. sz.). 116 Szil és a sárvári uradalomhoz tartozó Ikervár 1382-ben még a vasi-soproni ispánság honorbirtoka, 1439-ben már mindkettő Kanizsai tulajdonban van, 1. Engel Pál. Magyarország a középkor végén. CD-ROM. 117 A Gerecsében fekvő Pusztamarótról van szó, vö. Iván László: A visegrádi vár története a kezdetektől 1685-ig. Visegrád 2004. 39. 118 ZsO V 779. sz. 119 ZsO V 780. sz. 120 ZsO IV 1230. sz.
