Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Tóth Krisztina: Az esztergomi Szent István keresztes konvent hiteleshelyi működése az Árpád-korban II/375
A konvent előtt bevallást készítők többsége Esztergom megyei birtokról érkezett. A konvent birtokainak többsége is Esztergom megyében, a Dunától délre terült el. A konvent legelső birtokait III. Béla királytól kapta, ezek megerősítése a III. Orbán pápa által 1187-ben kiadott oklevélben található.110 Eszerint Esztergom megyében tulajdonában volt Szépmező, amely a keresztes konventnek otthont adó Szentkirállyal szemben volt, a Duna északi partján.111 1215-ben kapta meg a konvent II. Andrástól a Szentkirályon lévő összes jobbágyot, valamint tizenkét hajót.11 2 1245-ben Bajon birtok eladásánál értesülünk róla, hogy a konvent birtokos volt Bajon szomszédságában,11 3 valószínűleg Bille faluban, amely Bajon határosa volt és 1272-ben is a konvent tulajdonában volt.11 4 A kereszteseknek volt ezenkívül szőlője Kirván, amelyet 1255-ben hűséges szolgájuknak, Symeonnak adtak.11 5 Az 1258 körül hamisított pápai bulla szerint a konventnek volt birtoka a már említett Bilién, Táton, Zsidódon11 6 és Csimaszombaton.11 7 Az esztergomi ispotályos rend epöli birtokát egy 1270. október 22-én kiadott oklevél említi, de ekkor a földrész már nem volt a rend tulajdonában.11 8 Végül 1270-ben a keresztesek tulajdonában volt Valmot falu is.119 A fent említett birtokok Esztergom megye délkeleti részen egy összefüggő uradalmat rajzolnak ki. A konvent elé a birtokok szomszédos területeiről érkeztek azok a személyek, akik jogi ügyeiket írásba szerették volna foglaltatni, mint például Bajonról,12 0 Udvarnokról,12 1 Dorogról,12 2 Csévről,12 3 Bajnáról.12 4 Esztergom megye északi részén élő személyek is tettek a konvent előtt bevallást. Ok azonban szinte kivétel nélkül a Zovárd nemmel álltak kapcsolatban, és a legtöbb esetben eladták a Zovárdoknak földjük egy részét. Az első Zovárd nemmel kapcsolatos oklevél 1283-ban kelt és a nemzetség birtokosztályát tartalmazza.12 5 Ezután 1287-ben Gyarmat birtok iktatásánál,12 6 Töttös nevű föld 110 MES I. 132-135. 111 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. II. 277. 112 CD XI. 382. 113 MES I. 360-361. 114 MES I. 599-601. 115 MES I. 430. 116 Zsidód Esztergomtól délnyugatra található, vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. II. 318. A zsidódi birtoklást megerősíti egy 1262-ben kelt oklevél is, 1. MES I. 481. 11 ' DF 229 844. Csimaszombat (Orsej) a mai Bajna település szomszédságában található. Azonosítását megnehezíti, hogy később nemesi családok tulajdonában van, és a keresztes rend birtoklását nem említik, vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. II. 305. 118 MES II. 582. 119 CD V/l. 58. - Valmot Esztergomtól délre található, a mai Leányvár helyén, vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. II. 317. 120 MES I. 360-361. - Bajon Esztergom és Kesztölc között található település, a szintén elpusztult Bille és Nyír szomszédságában, vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. II. 224-225. 121 ÁÚO IX. 324-325. - Udvarnok Esztergomtól délnyugatra volt, a mai Bajna falu szomszédságában, vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. II. 315-316. 122 MES II. 220. 123 MES II. 220. 124 ÁÚO X. 130-131. 125 DL 107 383. 126 ÁÚO IX. 492.
